hirlapíró, szül. 1829-ben Komáromban, hol 1839-től tanul a gymnasiumban; azután a pesti egyetem hallgatója volt; előbb egy pesti nevelőintézetben tanított, majd teljesen a hirlapirodalomra adta magát; szerkesztette az Esti Lapokat 1849. ápril 30-tól máj. 8-ig, összesen nyolcz számot Pesten; egy időben jelent meg Debreczenben Jókai Mórnak Esti Lapok cz. politikai napi lapja is. A szabadságharcz után Bécsbe költözött és 1853-ban a Wiener Telegraphnak és a Morgen-Postnak volt munkatársa; ezen lapokba több regényt írt, melyek külön is megjelentek. Schlesinger Zsigmonddal alapította és szerkesztette egy ideig Der Feierabend cz. hirlapot és együtt írták a Nach der Stadterweiterung cz. szinművet, melyet a Theater an der Wien elő is adott. A conservativ párthoz tartozott és ily szellemben tudósítója volt 1860-ban a pesti Sürgöny hivatalos lapnak. A 60-as évek elején Bécsben Apponyi György és Sennyei Pál támogatásával Die Debatte und Wiener Lloyd cz. lapot indította meg, mely hévvel küzdött a dualismus és kiegyezés mellett és mint a magyar érdekek tolmácsolója nagy jelentőségre emelkedett. Andrássy Gyula gróf miniszterelnöksége alatt a magyar sajtóiroda főnöke s egyúttal osztálytanácsos volt a belügyminiszteriumban és kiadó-tulajdonosa a Magyar Világ czímű politikai napilapnak, melyet 1865. decz. 12-től 1866. decz. 30. szerkesztett, mikor megszünt. L. nemsokára megint Bécsbe ment, hol a külügyminiszterium sajtóirodájában dolgozott és Beust megbizásából a Tagespressét szerkesztette, mely az 1870-1871. háború idején a német-ellenes udvari pártnak közlönye volt. Ennek megszünése után a berlini Norddeutsche Zeitungnak lett levelezője. 1867. júl. 12. a hirlapirodalom terén tanusított sikeres működéseért törvényes utódaival együtt Ludasi előnévvel magyar nemességet nyert. Utolsó éveiben Petőfi és Vörösmarty költeményeiből sokat fordított és közölt a német hirlapokban. Meghalt 1885. aug. 29. Reichenauban. Egyik fia: L. Gans Gyula (írói álnevén: Julius v. Goose, szül. 1858. ápr. 18. Bécsben) a bécsi Fremdenblatt szerkesztőségében működik és több vígjátékot is írt.
L. czikkei az Életképekben (1848. Essentiája a legujabb dramaturgiának, Ügyetlenségből lett önkéntes, Az éjjel, regélyke és ford. Börne után.)
Munkái:
1. Das Bombardement der Stadt Pest und die Erstürmung Ofens. Geschichte der Tage vom 24. april bis 22. Mai 1849. Pest, 1849. (Magyarul, ford. Szilágyi Sándor. U. ott, 1849.)
2. Geschichte Tom Jones, eines Findlings, von H. Fielding. Bearbeitet für die Jugend. U. ott, év n. (Neues Lese-Cabinet für die reifere Jugend 3.)
3. Onkel Tom's Hütte. Nach dem Englischen von Harriet B. Stowe, für die reifere Jugend bearbeitet. U. ott, 1853. (Neues Lese-Cabinet I. Bd.)
4. Peregrine Pickle. Humoristischer Roman von G. T. Smollet. Bearbeitet für die Jugend. U. ott, 1853.
5. Die Töchter der Karpathenhexe. Roman. Wien, 1854. Két kötet.
6. Elisabeth Báthory. Geheimnisse der Schachtizburg. Roman. Ugyanott, 1854. Négy kötet.
7. Die Rache der Todten. Sittenroman aus dem Leben in Pesth und Wien. U. ott. ... Három kötet.
8. Drei Jahre Verfassungsstreit. Leipzig, 1865.
Fremden-Blatt 1865. 88. sz.
Budapesti Közlöny 1867. 120. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VII. 1871-72. 258. l. (Jókai).
1885: Pesti Hirlap 240., P Napló 239., Nemzet 239., Egyetértés 239., Fővárosi Lapok 207., Vasárnapi Ujság 36. sz. (Nekr.)
Petrik Bibliogr.
Ágai Adolf, Por és hamu. Bpest, 1892. 320. l.
Eisenberg Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. I. 331. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 709. l.