egyetemi tanár és a m. tudom. akadémia volt levelező tagja, szül. 1825. decz. 28. Besztercebányán porosz atyától és magyar anyától. Lutheránus atyja házassága előtt katholikussá lett és így hét gyermekét is a katholikus egyházban keresztelték meg. A szülők, miután meglehetős vagyonukat mostoha körülmények jelentékenyen megapasztották volt, Losonczra költöztek, hol a serfőzést és szeszgyártást folytatták ugyan, de a még válságosabb viszonyok közt egészen tönkre mentek. Scitovszky rozsnyói püspöknek, egyházi látogatása alkalmával, feltünt L. okos feleleteivel, pártfogásába vette a fiút és évi 20 frt ösztöndíjat utalványozott neki; csak így volt lehetséges, hogy édes anyja 1837-ben a rozsnyói gymnasium I. osztályába vihette. Itt 41 frtért kapott szerény ellátást; e költség felét anyja kézi munkájával kereste meg. Harmadik osztályos korában korrepetálással már ő is 30 frtot keresett; a IV. osztályban egy jómódú polgári családhoz került házi tanítónak; az V. és VI. osztályban a püspöki tápintézetben volt. A II. bölcseleti osztályt mint kispap a papnevelőintézetben végezte, honnét, mivel mindig első tanuló volt, theologiára a pesti központi seminariumba küldték. Azonban itt is szegénysége miatt a tanuláshoz szükséges könyveket és kéziratokat be nem szerezhette s csak kikölcsönzöttekből tanult; ez igen lehangolta, s mivel mellőztetést is szenvedett, másodéves theologus korában a papi pályától megvált. Ekkor a Mutschenbacher Alajos pesti nyilvános finevelő-intézetében nyert alkalmazást, a hol két évig elemi, gymnasiumi s bölcseleti tárgyakat tanított. Egyúttal a tanítóképzőbe is járt és a II. tanfolyamból magánvizsgálatot tevén, oklevelet nyert. 1848. októberben Eötvös József báró a szegedi királyi tanítóképzőhöz rendes tanárnak nevezte ki. Itt Menyhért Ágoston tanítói példája s Csaplár Benedek barátsága döntő befolyást gyakorolt reá. 1857-ben a helytartóság a kir. tanítóképzőket ujjászervezvén, az eddigi tanárok megkérdezése nélkül a tanszékekre pályázatot hirdetett. Ezen sérelem miatt a tanárok lemondtak. Lubrichot Kecskemét városa az egy év előtt felállított reáliskolához igazgatónak választotta. De a reáliskolát négy évi fennállása után a város megszüntette, mire őt 1861. okt. 10. a besztercebányai, 1862. szept. 2. a pozsonyi gymnasiumhoz rendes tanárnak nevezték ki. Itt 1870-ig tanított, a midőn a pesti egyetem neveléstani tanszékére neveztetett ki rendes tanárnak. 1863-ban vizsgálatot tett főgymnaziumra a világ- és magyar történelemből és földrajzból, a magyar nyelvből és az ó-classica philologiából. 1871. máj. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjai sorába választotta a bölcseleti osztályba; azonban itt és a sajtóban, különösen a 70-es években elvei miatt támadásoknak volt kitéve s ez érzékenyen sértvén őt, akadémiai tagságáról lemondott. 1887-ben a pápa aranymisés jubileuma alkalmából a magyarországi tanférfiak zarándoklatát vezette Rómába Breznay Béla elnöktársával, hol az Academia Religione Catholica nagytermében rendezett díszülésen A régi és uj gymnasium szervezete cz. felolvasást tartott magyarul (megjelent a Kath. Szemlében 1888.) 1893-ban a pápa püspöki jubileuma alkalmából rendezett zarándoklatban is részt vett. Meghalt 1900. júl. 14. Rákospalotán a Széchenyi-telepen.
Czikkei a M. Sajtóban (1857. 115-118. sz. Tanulság Cantu Caesár világtörténelméből, 125. sz. A Pesti Napló t. Ujdondászának); a Tanodai Lapokban (1858. A fényüzésről, különösen a nőnem fényüzéséről); a kecskeméti alreáltanoda Tudósítványában (1859. Gymnasiumokat állítsunk-e vagy reáltanodákat, 1860. Búcsuszó a II. oszt. tanulókhoz); a pozsonyi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1865. Anyagelvűség képtelensége); az Országos középtanodai tanáregylet Közlönyében (18?8. A torna fontossága a nevelésben, 1869-70. Az eszményi nevelés nem zárja ki a hazaszeretetet, 1872. Válasz Szamosynak a tanárképezde szervezeti javaslata ellen tett észrevételeire, 1874. Az egyiptomi sötétség a budapesti egyetem paedagogiai tanszékén); a M. Államban (1880. 51., 52. sz. Az álliberalismus különös tanügyi gyümölcsei, 1881. 14. sz. Hazafiui szózat a liberális s különösen a prot. honfiakhoz, 1883. 335. sz. A sajtószabadság, 1884. 1-12. sz. Az állam élete, 1886. 79. sz. könyvism., 1886. 110-118. sz. Somsich Pál és Kautz Gyula állama, 174-180 sz. Az ó-classicismus és dr. Kármán Mór logikai bukfenczezése, 206-208. szám, Trefort miniszter úr és a középiskola 1887. 17-19. sz. Horváth Cyrill tanszékének betöltése és prof. atyánkfiai, 1887. 24. és köv. sz. Hogy állunk a II. évezred küszöbén? 17 czikk, 1889. 83., 85., 86. sz. könyvism., 234-238. sz. Hozzászólás Csáky Albin gróf miniszter úr egyetemi reformjához, 1894. 26-38. sz. Egy világi katholikus szózata világi hitfeleihez, 49. sz. Magyar képvislőházi tévokoskodások); a Közoktatásban (1882. Kritikai nyomorúságok és könyvism., 1883. Vélemény az önkéntes és önkénytes szókról, 1884. Viszonválasz Thewrewk Árpádnak, Egy kis ellenmondás, Az új magyarok és a Budenz-Albumot illető felszólítás); a Függetlenségben (1886. 166. és köv. sz. Zsidó szellem a tudomány-egyetemen, 1887. 169. sz. A nyitrai választás); a Bölcseleti Folyóiratban (1889-90. Kitérés az Isten elől a világképződés utján, Aquinói szent Tamás bölcseletének jelentősége); a Nemzetben (1895. 189. sz. Egy szó dr. Wlassics miniszter úrhoz); a Katholikus Paedagogiában (1897. Gondolatok e folyóirat czéljáról és ennek eszközlési módjáról).
Munkái:
1. Görögország története magán olvasásra. Irta Garamszeghi L. Ágost. I. kötet. Görögország történelme Nagy Sándorig. Pest, 1862. (A m. t. akadémia által társai között viszonylag legjobbnak talált pályamű.)
2. Neveléstudomány. Műveltebb közönség számára. Pozsony, 1868. Négy kötet. (2. bőv. kiadás. Pest, 1871. 3. kiadás. Bpest, 1878. A m. tudom. akadémia 1871-ben a 200 aranyos nagy jutalommal tüntette ki. Ism. Néptanítók Lapja 1868. M. Sion 1869.)
3. A középtanodai tanárok paedagógiai kiképzéséről. Pest, 1871. (Értekezés a bölcs. tudom. köréből II. l.)
4. Nyilvános életünk és a sajtó. Bpest, 1873.
5. A nevelés történelme. Budapest, 1874., 1878. Két rész 3 kötetben. (I. A nem-keresztény vagy nemzeti nevelés korszaka, II. 1. és 2. könyv. A keresztény vagy humanus nevelés korszaka. Ism. Hon 1874. 153. sz., Figyelő 1874.)
6. Herbart bölcseleti rendszerének alaptévedései és a magyar miniszterialis középtanodai tanterv. U. ott, 1875.
7. Herbart bölcseleti rendszerének alaptévedéseit kimutató szemelvények ... U. ott, 1875. (Kiegészítésül az előbbeni műhez.)
8. Társadalomtudomány. Egy elég hosszú élet fontolgató észleléseinek és a társadalomtani irodalom sokévi kritikai tanulmányozásának gyümölcse. Az előnyösített osztályok figyelmébe ajánlva. Irta Cs. M. U. ott, 1883.
9. Természetbölcselet. Az Aquinói szent Tamáson alapuló bölcselkedés legujabb örökbecsű vívmányainak nyomán. U. ott, 1890- 93. Hat kötet. (Ism. Kath. Szemle 1891., 1893.)
10. Irányelvek a magyarországi autonomia szervezéséhez. U. ott, 1897.
Levele Pesty Frigyeshez, Bpest 1889. márcz. 15. (a m. n. múzeumban).
M. tud. Akadémia Értesítője V. 1871. 153., 169. lap.
Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye VII. 1874. 311., 376., 453., 520., 583. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 344. h.
Kiss Áron, A nevelés- és oktatás-történet kézikönyve. Bpest, 1880. 253., 254., 268. l. és a Magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1883. 200., 209., 210., 211. l.
Petrik Könyvészete
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia, Bpest, 1886. 579. l.
Catalogus Bibliothecae Joannis Card. Simor. Strigonii, 1887. 835. lap.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890.
Acsay Antal, Lubrich Ágost. Bpest, 1897, Fénynyom. arczk. (Különnyomat a M. Államból.)
A besztercebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője. Besztercebánya, 1895. 262. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 701. l.
1900: M. Állam 169., Népiskolai Tanügy 29., Budapesti Hirlap és a többi napilapok (Nekr.).