városi levéltárnok, szül. 1833-ban Tamásfalván (Gömörm.); mint papnövendék állott be honvédnak 1848-ban; a szabadságharcz után 1853-ban a kassai egyházmegyében szenteltetett fel papnak és 1857-ben Szerencsen volt káplán; de a papi pályát elhagyta s az ev. ref. vallásra tért, megnősült és levita lett Somodiban (Abaujm.); azonban sanyarú sorsa miatt ezt az állást is el kellett hagynia és Szabó György rimaszombati polgármester alkalmazta a városnál, hol a levéltárat rendezte s mutatóval is ellátta; ott halt meg 1878-ban.
Költeménye van a Munkálatokban (XVI. 1852.); több czikket írt és fordított költeményeket Byron, Béranger, Grün Anasztáz után a gömöri lapok számára.
Munkái:
1. Hangok a távolból. Rimaszombat, 1862. (Költemények.)
2. Emlékfüzér. U. ott, 1863. (Költ.)
3. Fogoly bácsi regekoszorúja. Kassa, 1863-64. Két füzet.
4. Egy katholikusból lett protestáns elmélkedései. Vácz. 1872.
Schematismus Cassoviensis 1857., 1859.
Hölgyfutár 1862. 75. sz.
Petrik Könyvészete és fiának Lovas (Lubik) Imre szives közlése.