a szabadságharczot megelőzött idők politikai vértanuja, L. István, Biharvármegye táblabirája és Illésy Örzse leánya, szül. 1815-ben; a gymnasiumot és jogi tanfolyamot Debreczenben, Késmárkon és Nagyváradon fejezte be. Mint 20 éves ifjú Pozsonyba ment országgyűlési gyakornoknak és itt egész hévvel belevegyült e kor politikai mozgalmaiba; 1834-ben pedig Szemere Bertalannal, Vukovics Sebővel és másokkal Pozsonyban egy társalkodási egyesületet alapított, mely őt választotta elnökéül és mint ilyen ő fogalmazta azt az üdvözlő iratot, melyet az országgyűlési ifjuság Wesselényihez küldött és a Wesselényi mellett Pesten rendezett tüntetésnél ő szónokolt. L. volt, ki a biharmegyei nemesség közt legjobban izgatott; mikor Balogh Jánost notapörbe vonták és a kormány új választást rendelt, Barsmegyében a politikai tüntetést ő szervezte. A kormány rossz szemmel nézte e demonstratiókat és Lovassyt 1836. máj. 30. többi társával elfogatta s tíz évi várfogságra ítélte, melyet Spielbergen (Morvaország) kellett volna eltöltenie. Az 1840. országgyűlés kegyelmet eszközölt ki számára; az ápr. 29. amnestia következtében máj. 13. kiszabadult ugyan, de a kegyelem már őrült elmével találta a foglyot és a magyar kormány 600 frtnyi kegydíjával ily állapotban élt kis birtokán Erdő-Gyorokon (Nagy-Szalonta közelében). Meghalt 1892. jún. 6. Nagy-Szalontán. Vahot Sándor, Külföld rabja cz. költeménye róla szól.
Börtöndala megjelent a sárospataki Őrállóban(1894., 7., 9., 23. sz. közli dallamával Ecsedy Károly); czikke a Vahot Imrének Országgyűlési Almanachjában (1843. Egy kép előtt cz. L... ... alájegyzéssel, melyet 1836-ban Pozsonyban az ifjak olvasó- és társalkodási körében felolvasott); beszéde Biharmegye közgyűlésén (Történelmi Lapok III. 1876. 48. sz.); levele b. Wesselényi Miklóshoz (Hazánk és a Külföld 1860. 36-ik sz. Wesselényi válaszával), Illésy Jánoshoz, Pozsony, 1834. aug. 26. (a magyar n. múzeum kézirati osztályában).
Hazai s Külf. Tudósítások 1837. I. 27. sz. (L. elítéltetése.)
Életképek 1848. II. 11. sz. (Atyjának kérelemlevele a kir. táblához.)
Vahot Imre, Országgyűlési Almanach. Pest, 1843. (Vezérszó X. 1.)
Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történelméből. Genf, 1864. I. 488-497. l.
M. Polgár Naptára 1869. és 1872. (Adalék a L. pörhez. Közli K. Papp Miklós.)
Vasárnapi Ujság 1872. 1., 2., 3., 6., 50. sz. arczk. 1892. 2. sz. arczk., 3. sz. (Névaláírása.)
Történeti Lapok II. 1875. 14-22. I. (L. bünpöre és Zalamegye felirata 1837-ben a Kossuth és L. érdekében), III. 1876. 48. sz.
Figyelő XXII. 97-100. l. (Vachott Sándorné.)
Nagy-Szalonta és Vidéke 1889. 23. és köv. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 676. l. (Dézsi.)
Móricz Pál, Néhány irat a L. ellen folytatott pörből. Budapest, 1891.
Budapesti Hirlap 1892. 8. szám.
Egyetértés 1892. 9. szám és a m. n. múzeumban levő Kossuth-iratok közt és gyászjelentés.