theologiai doktor, ev. ref. gymnasiumi igazgató, szül. 1709-ben Szilasbalháson (Veszprémm.); 1727-ben a nagykőrösi ev. ref. gymnasiumba iratkozott be; 1729. ápr. 29-től Debreczenben a felsőbb osztályokban tanult, hol a theologiát bevégezte, mire 1737-ben Czeglédre ment rektornak; innét 1739-ben Utrechtbe, hol 1740. jún. 22. theologiai doktori oklevelet nyert. 1741-ben tért vissza hazájába s a nagy-kőrösi gymnasium tanára s igazgatója lett; fáradhatatlan munkás, igen szigorú, pontos és nagy tekintélyű férfiú volt. Rendes jegyzőkönyvet hozott be az intézetbe, úgy hogy az ő idejéről nemcsak a subscribált tanulók, hanem a classisták névsora is megvan a könyvtárban. Azt a fontos elvet, hogy a népiskolák diakizálásával szakítani s a magyar gyereket magyarul kell tanítani és hogy az elemi iskolákban a vallástanon kívül a magyar írást és olvasást, számtant és történelmet is kell tanítani, különösen hangoztatta. A kőrösi iskolát magas színvonalra emelte. Vallásosságban és szigorú erkölcsben valódi példánykép volt. Szép vonás életében az, hogy noha magának is nagy családja volt, árva gyermekeket fogadott fel, kiket saját szülötteiként nevelt és oktatott. Kőrösön nagy kedveltségnek örvendett; midőn 1642. máj. 21. megnősült, a város hét akó bort vett 14 frtért a lakodalmára. 1769-ben megsiketülése miatt nyugalomba lépett. Meghalt 1780. márcz. 29. Nagy-Kőrösön.
Munkái:
1. Disputatio theologica ad Jesaae 54. ad diem 22. junii. Trajecti ad Rh., 1740.
2. Éneklésben tanító mester, azaz: a keresztyén hitnek főágazatait magokban foglalt idvességes énekek. Pozsony, 1754. 3. kiadás. U. ott, 1794. Ebből vétettek át Bánóczi igazítása mellett a reformátusok uj énekeskönyvébe: a 104., 106., 107., 110-118., 120-123. sz.)
3. Artis poetice subsidium, complectens: I. Artis poëtice elementa, II. Collectionen poëmatum varii generis, IV. Collectionem poëmatum elegiacorum ex Ovidio, V. Collect poëmatum epicorum, VI. Flores et sententias poëtarum, VII. Selecta scholae Salernitanae praecepta medica, paribus Hungaricis versibus reddita, VIII. Pantheum mythicum contractum. In usum tyronum concinnatrum. U. ott, 1769.
4. A szent historiának summája melyben az Isten anyaszentegyházának, e világ teremtéséből fogva, a keresztyén vallásnak el-elterjedéseig lett dolgai az szent irásból, rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatván, elő adattnak. És most Magyarország kis tükörével, azaz: oly könyvecskével, amely Magyarországnak földét, polgári állapotját és a magyar nemzetnek historiáját summásan ki-mutatja, a tanulóknak nagyobb elő-menetelekre meg-bővítetvén ki-bocsáttatott. Pozsony, 1771. (A Hármas kis tükörnek első kiadása. Későbbi kiadása: A szent historiának summája. Irta Osterwald, ford. Maróthy György, és most bővítéssel kaidta L. I. K. P. = Losonczi István kőrösi professor. Vácz, 1783.)
5. Hármas kis tükör, mely I. A szent historiát, II. Magyarországot, III. Erdély országot, annak földével, polgári állapotával, és historiájával, gyenge elmékhez alkalmaztatott módon, a nemes tanulóknak, summáson, és világosan elő-adja és ki-mutatja. Pozsony 1773. Két térképpel. (További kiadásai: U. ott, 1777., 1781., 1783., 1786., Vácz, 1781., 1800., Kassán, 1791., 1793., Pozsony és Komárom, 1793., Komárom, 1795., 1805., 1836. ezen kiadáson megneveztetik Holéczy Mihály mint átdolgozó, 1841., Pozsony és Pest, 1810. 1823., Pest, 1818., 1820., 1822., 9. kiadás 1810., 10. kiadás 1841., Debrecen, 1822., 1830., 1833.; ujabb átdolgozott kiadásai Szentmiklosy Sámuel által: Pest, 1843., 1845. XI. Toldalékkal, 1846., 1847., 1848., 1849., és 1850. Érdekes belőle az 1850. kiadás, mely egészen osztrák szellemben igyekszik betölteni a magyar gyermekbe az osztrák állampolgári jogot. 1854-ben a budai volt cs. kir. helytartótanács tanítását betiltotta.)
6. A juhtartásról való oktatás és a dohánytermesztésnek mestersége. Paul Venczel után a kir. helytartótanács megbizásából magyarra ford. Pozsony, 1773.
7. Halotti énekek, melyek illendő meg-jobbítással, bővítéssel, díszesebb rendel és egynéhány soltárokkal a közhaszonra ujabban ki-bocsátattak. Pozsony és Pest, 1791.
Kéziratban: Succincta theologia naturalis expositio quam auditoribus suis exhibuit 1746., 52. lap; Compendium theologiae didascalis polemicae 1746., 247. lap: Politica regni Hungariae descriptio (a nagy-kőrösi ev. ref. főiskola könyvtárában.); a m. n. múzeumban: A vallás eredetek rövid leírása, ívrét 252 lap; K Systema theologiae naturalis et revelatae 1747. 8rét 250 lap; Geographia orbos pro scholis helv. conf. in Hungaria 1746. 8rét 487 lap; Theologia, az igaz keresztyén vallásnak világos tüköre, Földes 1769. 8rét 152 lap; utóbbinak három másolata van a m. n. múzeumban, ketteje azonban hibásan van Losontzi Sámuelnek tulajdonitva.
Horányi, Memoria II. 504. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 975. l.
Egyházi Almanach 1836. 85. l.
Danielik, M. Irók II. 183. l.
Tudósítás a nagy-kőrösi helv. hitv. tanitóképezde és népiskolák állásáról. 1873. Kecskemét.
Kiss Áron, Adalékok. Bpest, 1874. 13. l. és a M. népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 290., 292., 336., 355., 376. l.
Kelet Népe 1876. 240. sz. (Findura.)
Prot. Nagy Képes Naptár 1876. 53. l.
Figyelő V. 1878. 200. l.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1879. 21. sz.
Prot. Figyelő 1879. 341., 1882. 372. l.
Kálmán Farkas, Éneklő kar. Bpest, 1880. 42. l.
Uj M. Athenás 260. l.
Paedagogiai Enyclopaedia. Bpest, 1886. 578. l. (Verédy.)
Nógrádi Lapok 1888. 2., 3. sz. (Druga József.)
Petrik Bibliogr. II., IV.
Takáts Sándor, Benyák Bernát. Bpest, 1891. 41., 42., 59. l.
Kazinczy Ferencz, Levelezése II. 305. lap.
Pallas Nagy Lexikona XI. 663. l.
Ádám-Joó, A nagy-kőrösi ev. ref. főgymnasium történte. Nagy-Kőrös, 1896. 187. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 336. l.