országgyűlési képviselő, előbbinek testvéröcscse, szül. 1846. szept. 10. Simongáton (Somogym.); gymnasiumi tanulmányait Váczon és Pesten, a jogi tanfolyamot ugyanitt az egyetemen végeze. A birói államvizsga letétele után 1869-ben Fehérmegyében tiszteletbeli aljegyző lett, mire köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1870-75-ben a budapesti kir. itélő táblánál fogalmazó és tanácsjegyző volt; egyidejűleg a honvédséghez lépett be és huszárfőhadnagyi rangot ért el a szabadságolt állományban. 1875. okt. Fehérmegye megválasztotta a vaáli járás főszolgabírájának, mely állásából 1881-ben először választották meg a vaáli kerületben függetlenségi képviselővé. Azóta folyton képviseli ugyanazon kerületet. Pártja részéről 1892-ben a ház jegyzőjévé választatott. Mint fehérmegyei földbirtokos a megyei törvnyhatóságnak virilis tagja; továbbá tagja a törvényhatóság legtöbb szakbizottságának, valamint a közigazgatási bizottságnak is (1881 óta állandó választott tagja). A megyei gazdasági egyletben mint választmányi tag tevékeny részt vesz.
Czikkei a 60-as és 70-es években a Vadász- és Versenylapban (1873. A honvédség lovai, Simontornyai szarvasvadászatok sat.), a Magyarországban (1898. A 48-as idők egy episodjáról), a Budapesti Hirlapban (1900. 22. sz. Farsangi emlék).
Országgyűlési beszédei a Naplókban 1881 óta) vannak.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 289. l.