ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1847. febr. 5. Nagy-Bégányban (Beregm.), hol atyja L. János ev. ref. lelkész volt. L. jogi tanulmányait 1867-ben a pesti egyetemen befejezvén, Beregmegyénél mint tiszt. esküdt kezdette meg nyilvános pályáját. 1868-ban a m. k. pénzügyminiszteriumnál mint segédfogalmazó nyert alkalmazást. 1871-ben ügyvédi oklevelet nyert és a m. kir. pénzügyigazgatóság mellett a kincstár jogügyeinek intézésével bizatott meg. 1874-ben az állami szolgálatból kilépett és mint önálló gyakorló ügyvéd irodát nyitott Budapesten. Az 1881-84. országgyűlésen a mező-kászonyi kerületet képviselte. 1884-ben a munkácsi kerületben választották meg szabadelvű párti programmal. A budapesti ügyvédi kamarának választmányi tagja, a házban az igazságügyi bizottság tagja volt és mint előadó több izben szerepelt. Párbajnak esett áldozatúl, melyet sógorával Pásztély Jenő fővárosi ügyvéddel vívott, kinek golyója halálra találta; 48 óra mulva 1887. decz. 12. meghalt Budapesten.
A Beregnek munkatársa volt. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-87.) jelentek meg.
Munkája: Munkácsi Mihály szülőháza emléktáblájának leleplezésekor1882. márcz. 3. Munkácson tartott beszéd. Bpest, 1882.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re. Budapest, 229. I. arczk.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház. Bpest, 1886. 107. l.
1887: Munkács 51., Pesti Napló 342., Fővárosi Lapok 342., Nemes 342., Budapesti Hirlap 343., P. Hirlap 342., Vasárnapi Ujság 51. sz. arczk.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és gyászjelentés.