ág. ev. lelkész, bártfai (Szepesm.) származású, hol atyja L. János conrector, majd senator volt; szülővárosában és Lőcsén tanult; az 1698. téli félévben a jenai egyetemre iratkozott be. 1701-ben bevégezvén tanulmányait Németországban, utazott és nevelősködött; 1704-ben pappá szenteltetett és Pálmafaluba, majd Iglóra rendeltetett lelkésznek; 1709-ben pedig a XXIV. kir. plébános testvérület jegyzője és hitszónok lett.
Munkája: Dissertatio De Moralitate Tvtelae Incvlpatae oder Noht-Wehr Qvam Praeside Jo. Jac. Müllero ... Publico Eruditorum examini exponet... Febr. 1701. Jenae.
Nevét Lippitzschnek is írják.
Haan, Jena Hungarica 37. l.
Ábel Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1880. 33. l.
Szabó Hellebrant. Régi M. Könyvtár III. 2. r. 584. l.