orvos-sebészdoktor, szemészmester, kir. tanácsos, egyetemi tanár, szül. 1809. jan. 4. Keszthelyen (Zalam.), hol atyja Festetich György gróf uradalmi kormányzó mérnöke volt. Szülei korán elhalván, nevelését anyai nagybátyja, Kolosváry Sándor veszprémi kanonok és K. Miklós jószágkormányzó intézték. Középiskoláinak (Pápán, Győrött, Sopronban és Pozsonyban) elvégzése után eleinte Győrött jogot hallgatott, majd Pestre jött orvosnövendéknek; a tanfolyam két utolsó évét Bécsben végezte s ugyanitt avattatott 1834. decz. 22. orvosdoktorrá, 1836. sebészdoktorrá s 1838. szemészmesterré; ugyancsak Bécsben 1837-ben műtő oklevelet is nyert. 1836- és 1837-ben József nádor kegyelméből Európa nevezetesebb egyetemeit látogatta s egy évnél tovább a párisi egyetemen volt. 1838 végén Győrmegye kinevezte tiszteletbeli főorvosának s akkor hazájába visszatért. 1839. jún. 15. országos szemorvossá neveztetett ki; ezen minőségben 1847-ig az ország különböző vármegyéiben működött és érdemei elismeréseül több vármegye megtette táblabirájává. 1847-ben a pesti egyetemen a szemészet helyettes tanára, 1850. júl. 23. annak rendes tanára lett, hol 1874-ig működött. 1864-67-ig a dékáni hivatal viselte; a pesti jótékony nőegylet által fenntartott és berendezett szürke hályogosok kórházát tanárkodása végeig díjtalanul kezelte. A király érdemeiért 1871. ápr. 30. a királyi tanácsosi czímmel ajándékozta meg. 1874. febr. 3. nyugdíjba ment és a tanév végén Gyirmóthra (Győrm.) költözött, hol 1895. febr. 11. meghalt.
Czikkei a Gyógyászatban (1862. Szemészeti kórodájából: A köthártya lobos bántalmairól, közli Révay János, heveny érhártyalob mindkét szemben, közli Szimenszky Román).
Munkái:
1. De influxu electricitatis in organismum humanum, specimen inaug. Viennae, (1834.)
2. A tudomány-egyetem és hallgatóinak feladata. Beszéd az 1866-1867. tanszaknak nov. 4. tartott ünnepélyes megnyitásakor. Pest, 1866. (Egyetemi beszédek.)
Ország Tükre 1863. 28. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Vasárnapi Ujság 8. sz. (Nekr.)
Pesti Napló 1895. 42. sz. esti kiadás.
Högyes Endre Emlékkönyve 171. l. fénynyom. arczk. és gyászjelentés.