bölcseleti doktor, csorna-premontrei kanonok és főgymnasiumi igazgató, szül. 1835. decz. 11. Pesten jómódú polgári szülőktől; középiskoláit ugyanott a piaristáknál végezte 1844-1852-ig; a VII. osztályból lépett a kegyesrendiek közé és novociusi évét 1853-ban Váczon töltötte; a VIII. osztályt Selmeczen tanulta; mint tanár 1855. Léván, 1856. Nagy-Becskereken működött, 1857-ben pedig mint theologus Kalocsán volt, hol májusban megvált a rendtől és szept. 19. premontreivé lett Csornán, a hol a noviciatusi évet töltötte s 1858-1859-ben Keszthelyen tanárkodott; 1860. Szombathelyre helyeztetett át. 1868. okt. tanári vizsgálatot tett a latin, görög és német nyelvből; 1878. júl. 7. bölcseleti doktorrá avatták. 1861. ápr. 1. szenteltetett fel; 1880 elején Keszthelyre ment igazgatónak. 1886-ban a Ferencz József-rend lovag-keresztjét kapta. Az archaeologiai s philologiai társaság választmányi tagja volt. A régészet iránti hajlamot benne is Rómer Flóris keltette föl, midőn őt Szombathelyt többször fölkeresve, a vidék római emlékeit együtt kutatták. A Vasmegyei Közlöny útján, mely szintén L. alapítása, már 1871-ben oda hatott, hogy a megyében múzeumegylet létesüljön; ez alkotásával Trefort közoktatásügyi miniszter figyelmét is felkölté, ki Lippet tanulmány czélból 1876-ban hosszabb olaszországi útra küldé. Hivatalos kötelessége mellett fokozatos kedvvel foglalkozott régészeti tanulmányokkal és Keszthely környékén ásatásokat eszközölt; itt egy páratlan gazdagságú s terjedelmű népvándorlási temetőre talált, melynek kincsei a m. n. múzeum népvándorlási gyűjteményeit gyarapították. Meghalt 1888. január 3. Keszthelyen.
Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Vasárnapi Ujság (1856. négy levélben a szerb szokásokat ismertette); Kis István szerk. Néplap (1868. Schlemil Péter csodálatos története, Chamisso után ford.); Autonomia (1869. Homer és a költői inventio, Martialis); Szabad Sajtó (1870-71. Hexametron, angolból); Néptanítók Lapja (1871. Felhivás vasmegye lelkészeihez és buzgóbb néptanítóihoz); Archaeologiai Értesítő (1871-78. Szombathelyi közlemények, 22 czikk); Figyelő (1871. Bittnicz utazási naplója, Bacsányi levelei); Fővárosi Lapok (1871-1872. Beranger, Bittnicz jellemrajza, Ostoba öcsém házassági levelei bölcs nagynénjéhez, ford.); a szombathelyi főgymnasium Értesítője (1872. Electra és Hamlet, 1877. A görögök költő-versenyei, 1877. A hold); a vasmegyei régészeti egylet évi Jelentéseiben (1873. Az egylet rövid története, Savariai fölirattanulmányok I. II., Az őskorról, 1874. Közép és ujkori érmek, Megalith vagyis őskori síremlékek és sírhalmok, Néhány szó a bronzkorról, Fölirattanulmányok III., IV., A vasmegyei régészeti egylet római fölirattára, 1875. A római köznép az első császárok alatt, A római agyagipar a vasm. régiségtárban, Hazai iparczikkek a vasm. régiségtárban, Felirattanulmányok: katonai diploma Traján császártól, V., 1876. Lelhelyeink, Ó-római életképek: A nők, Circus és amphitheatrum, Felirattanulmányok VI. VII., A történelem előtti kor Vasm., 1877. A római szobrászat emlékei Vasmegyében, Ó-római életképek: A temetkezések, Föliratos edények a vasm. régiségtárban, Adalék a Rumy-serleg történetéhez, Egy német nyereg a XIV. századból, A vasm. régiségtár fémérmei, 1878. A vasm. régiségtár köréből, Kisebb-nagyobb római föliratok, 1879. A borghesi viador, A történelem-előtti idő, Gót emlékek Vasm. Őskori temető Keszthelyen, A vasmegyei régészeti egylet római fölirattára, 1880. Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasm., Ujabb Keszthelyi leletek, 1881. Szabó Imre emlékezete, 1884. Keszthely és vidéke multjából, Renaissance-kori tárgyak a vasm. régiségtárban, 1885. Monumenta musei savariensis, vasmegyei régiségtár, 1887. A vasm. régiségtár: Őskori emlékek, Róai emlékek, Oklevélgyűjteményemből); Sopron (1873. Kirándulás a gőzösön, Dickenstől); Századok (1879. Pécsi Lukács munkája 1595.); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XXI. 1880. Vázlatok Savaria közéletéből); Hon (1880. 224. sz. Egy magyar város a rómaiak korában: Savaria, Szombathely); Történelmi Tár (1882. Magyar egyességlevél 1558-ból); Keszthelyi főgymnasium Értesítője (1881. A szülőkhöz, 1884. Ötvösműipar Pannoniában a népvándorlás korában); Budapesti Szemle (1886. könyvism.); a Vasmegyei Lapokban és a Keszthelybe több régészeti és helyi érdekű czikket írt.
Munkái:
1. Tanulmányok. Szombathely, 1882. (Felolvasásai.)
2. A keszthely-dobogói sírmező. Bpest, 1884. (Értekezések a tört. tud. köréből XI. 8.)
3. A keszthelyi sírmezők. Kiadja a m. tudom. akadémia archaeologiai bizottsága. U. ott, 1884. 363 rajzzal 18 táblán. (Ism. Arch. Értesítő V. Bud. Szemle XLIV. 1885. Németül U. ott, 1885.)
Szerkesztette a Vasmegyei Közlönyt 1877. jan. 1-től 1879. jan. 5-ig és mint titkár a vasmegyei régészeti egylet Jelentéseit 1873-1879-ig VII. évfolyamát Szombathelyt.
Kéziratban maradt: Walter Scott, tanulmány Schmidt Juliántól és Bodenstedtnek egy novellája; két magyar vígjátékot is írt, egyike: Igazmondó cz. 1870-ben Szombathelyt színre is került.
Vasárnapi Ujság 1885. 32. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
1888: Archaeologiai Értesítő (Burány Gergely), Keszthely 2. sz., Egyetértés 2., Nemzet 6., Zalamegye 2., Vasmegyei Közlöny 27. sz. (Burány).
Vasm. régészeti egylet évi Jelentése 1889. (Burány.)
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.