egyetemes orvosdoktor, kir. tanácsos, az országos chemiai intézet és központi vegykísérleti állomás igazgatója, szül. 1852-ben Debreczenben; orvosi s természettudományi tanulmányait a bécsi egyetemen és a József-akadémián végezte. 1874-ben az innsbrucki egyetem orvosi-vegytani tanszéke mellé tanársegéddé neveztetett ki s 1875-ben ugyanazon egyetemen az alkalmazott orvosi vegytanból magántanárrá képesíttetett. Később fizetéses magán- és helyettes tanár volt 1878-ig, a mikor a budapesti egyetem bölcsészeti karánál a vegytanból magántanári képesítést nyert. 1879-ben a m. kir. állatorvosi tanintézetben neveztetett ki tanárrá, 1881-ben pedig megbizatott az újonnan fölállított állami vegykisérleti állomás szervezésével és vezetésével. Ezen intézet végleges szervezése alkalmával országos m. királyi chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás czímet nyert és igazgatójává L. neveztetett ki. 1887-ben az orvosi karon a törvényszéki és orvosrendőri vegytan magántanárává képesíttetett. 1895-ben a királyi tanácsosi czímet kapta. Az ezredéves országos kiállítás vegyészeti csoportjának elnöke volt. Az országos közegészségi tanács tagja, az orsz. közegészségi egylet választmányi tagja és a technikai szakosztály elnöke, a budapesti kir. orvosegylet, valamint több bel- és külföldi tudományos egyesület rendes és tiszteletbeli tagja, a felsőbb vámszaki vizsgák vizsgáló biztosa; továbbá a borvizsgáló szakértő bizottság rendes tagja. A millennium alkalmából megkapta a III. oszt. vaskoronarendet.
Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Wiener allgemeine medizinische Zeitung (1872. Bemerkungen zur Physiologie der Athembewegungen und des kleinen Kreislaufes): Orvosi Hetilap (1874. A hugyany és húgysav mennyiségi viszonya a hugyban tüdősorvadásnál 1887. Az ivóvíz megitélése keménység és hőfok szempontjából); Archiv f. exper. Path. und Pharm. (1874. Über Paralbumin); Sitzungsberichte der Wiener k. Akad. d. Wissenschaften (LXII. 1875. Über den Stickstoff und Eiweisgehalt der Frauen- und Kuhmilch, Beitrag zur Frage der Stickstoffbestimmung zu Albuminaten, Untersuchungen über das Chlorophyll der Blumenfarbstoffe, LXXV. 1877. Über die Einwirkung der Thierkohle auf Salze, Über Metanitro- und Metamido-benzacetylsäure, LXXVIII. 1878. Über die bei der Einwirkung von Baryumoxydhydrat auf Eiweisskörper auftretenden Gase); Fresenius, Zeitschrift für analytische Chemie (1875. Zur Methode der Schwefelsäurebestimmung als schwefelsaueres Baryum); Pflügers Archiv für Physiologie (1875. XI. Über Choletelin und Hydrobilirubin); Berichte d. naturw. med. Vereins in Innsbruck (1875. Einiges aus der vergleichenden Chemie); Berichte der deutschen ehem. Gesellschaft in Berlin (1876. Beitrag zur forensischen Untersuchung auf Alkaloide, 1877. Über Nitrobensoësäuren, 1878. Bemerkungen über die Abhandlung des Herrn C Kosmann: Études sur la glycérine, la cellulose et la gomme etc., 1882. Schweflige Säure in Wein, két czikk); Oesterr. Badezeitung (1878. Milch und Molke); A budapesti kir. orvosegylet Évkönyve (1879. Kisérletek a permetezett folyadékok beleheléséről); D. Holzers Taschenkalender (Wien, 1881. Untersuchung der wichtigsten Nahrungs- und Genussmittel); M. Akadémiai Értesítő (1881. A kénsav kimutatása a borban és más folyadékokban, 1882. Készülék a könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározására, Uj módszer a petroleum lobbanási pontjának meghatározására); La Gironde (1882. A magyar borokról, francziául); Közgazdasági Értesítő (1883. A petroleum közforgalmáról, Műszaki és agriculturchemiai munkálatok, Jelentés az 1882. bordeauxi kiállításról, 1884. Jelentés a hulladékvizek fertőtlenítéséről, 1885. A natronmész behatása a fehérjékre, Tóth Gyulával, Alkaloidák kimutatásáról, Higany kimutatásáról, Az icterus és urobilinuriának egy ritka esetéről, Kisérletek a tej, hús és tojás conserválására, mindez németül is, 1885. Olajpogácsák zsirtartalmának pontosabb meghatározása, Asbóth Sándorral, Sorgum és tengeri czukor elemzések, Magyarországi burgonyák vizsgálata, e kettő Vangel Bélával, A tej zsirtartalmának meghatározására szolgáló különféle módszerek birálata, Az ólomnak mennyileges gyors meghatározása vizekben, Kiticsán Zsigával, francziául a Revue internationale des falsificationsban, A bor festőanyagának vizsgálata, 120 magyar bor elemzési eredménye, 25 Magyarországon termett amerikai szőlőmust, két utóbbi Kiticsán Zsigával, Pálinka-félék és spiritus vizsgálatok, Uj módszer zsiros olajok vizsgálatára, A petroleumnak a gyakorlatban megengedhető lobbanási pontjáról, Uj módszer a kenőolajok vizsgálatára, Uj módszer a gázolajok vizsgálatára, e kettőt Tóth Gyulával, Ólommérgezés egy esete szarvasmarhánál, A konyhasó élettani hatásáról, 1885. Jelentés a budapesti állami vegykisérleti állomás 1881-84. évi munkálatairól, 1886. Keményítő meghatározásáról, Asbóth Sándorral, Jelentés a budapesti állami vegykisérleti állomás 1885. évi működéséről, A magnesium-chlorid hatásáról gőzkazánok falára, 18 magyarországi szőlőmust elemzése, Kiticsán Zsigával, Takarmány bevermelése, 1888. A Bang- és Ruffin-féle új szeszfinomítási eljárásról); Pester med. u. chirurg. Presse (1882. Über das Murexid); Biolog. Centralblatt (1883. Über Gährung und Fermente, Kritische Betrachtung der Resultate einiger neuerer Arbeiten über das Mucin); Pharmac. Centralblatt (1885. Über Milchfettbestimmung); Medic. Centralblatt (1887. Wie hat man die Reaction auf Eiweis mit Salzsäure anzustellen?); Egészség (1887. A fontosabb táp- és élvezeti szerek népszerű vizsgálata); Állategészségügyi Évkönyv (1886-87. Embryochemiai vizsgálatok: Egy halva született nyolcz-kilencz hónapos emberi magzat hugyhólyagában talált folyadék vizsgálata, Így emberi parotis-tömlő tartalmának vizsgálata, Emberi spermatocele egy esetének vizsgálata, 1888. A sejtmagvak festődéséről, A saccharinról, A nucleinekről, 1889. A lóhugy phosphorsav tartalmáról); Humboldt (1887. Über Leichenalkaloide, Ptomaine und Leichengifte); Chemiker Zeitung (1890. Nachweis gesundheitsschädlicher mineralischer Verunreinigungen im Weine, Untersuchung von Gummi arabicum und Gummi senegal); Borászati Lapok (1890. Valami az immunis talajról és a trágyázásról, Nehány szó a homoki szőlők trágyázásáról); Borászati és Gazdasági Lapok (1891. Magyarországi homoki borok vizsgálata, 1894. Készítsünk likőrborokat); Centralorgan f. Waarenkunde und Technologie (1891. Zur Untersuchung von Paprika); Köztelek (1892. Phosphorsavas kali, phosphorsavas ammon mint trágyasók, Gazdasági épületek, trágyagödrök, az ivóvíz fertőtlenítése, tekintettel a fenyegető cholera-járványra, 1893. Superphosphat, Mily változásokat szenved a növényi tápszerek száraz anyaga a sütsnél, Két borszaporító folyadék, Egy moszat értékesítése a mezőgazdaság- és iparban, 1894. Nitrogentrágyáról); Centralblatt für mediz. Wissenschaft (Berlin, 1893. Über Nucleine, Bittó Bélával, Eiweissreaction); Erdészeti Lapok (1894. Az erdő befolyása az aszályra); Centralblatt für Physiologie (1894. Beitrag zur Chemie der Hefezellen, Bittó Bélával); M. Állam (1899. 188., 189. sz. Néhány fontosabb tápszer higiénéjéről, L. népszerű előadása után) sat. Czikkeinek nagyobb része megjelent németül is a külföldi szaklapokban.
Munkái:
1. Der Begriff des Lebens und seine Bedeutung in der Natur. Populärer Vortrag 24. März 1876. Inssbruck, 1876.
2. Grundzüge der Chemie des Menschen. Stuttgart, 1880.
3. A borkősav száraz lepárlási terményeiről. Budapest, 1881. (Értekezések a term. tud. köréből XI. 24.)
4. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratoriumából. U. ott, 1881. (Értekezések a term. tud. köréből XI. 25.)
5. Die chemische Praxis auf dem Gebiete der Medicinalpolizei ... Stuttgart, 1881. (2. teljesen átdolg. kiadás. U. ott, 1883.)
6. Az életvegytan jeles álláspontja. Bpest, 1882. (Küllöny. a Veterinariusból).
7. Az urobilinuriáról U. ott. 1882. (Különny. a Veterinariusból).
8. A chlor (chlornatrium) szerepe tüdőlobban és a konyhasó élettani hatása. U. ott, 1882. (Különny. a Veterinariusból).
9. Tabellen zur Reduction der Gasvolumina, zum Gebrauche in chemischen und chemischtechnischen Laboratorien. Stuttgart, 1882.
10. A petroleum robbanási pontja meghatározásának egy új módszere. Budapest, 1884. (Értekezések a term. tud. kör. XIII. 14.)
11. Chemische Industrie auf der. Budapester Landes-Ausstellung, U. ott, 1885.
12. Jelentés a vegyészeti iparról a budapesti 1885. kiállításon. U. ott, 1885.
13. Jelentés a budapesti m. kir. állami vegykisérleti állomás 1881. 1884. évi működésről. U. ott, 1885.
14. Jelentés a budapesti m. k. áll. vegykisérleti állomás 1885. évi munkálatairól. Agricultur-chemiai, közegészségtani és technologiai elemzések és új módszerek leírása. Ugyanott, 1886.
15. Egyszerű módszer a szőlőtalajok phylloxeramentességének vizsgálatára. U. ott, 1887.
16. Jegyzetek vegytani előadásokhoz. Hallgatói számára kézirat gyanánt. U. ott, 1890.
17. Azary Ákos emlékezete. Beszéd 1891. febr. 2. U. ott, 1891.
18. Az erdők befolyása. Tanulmány. U. ott, 1895.
19. Die chemische Praxis auf dem Gebiete der Gesundheitspflege und gerichtlichen Medicin. Stuttgart, 1895.
20. Chemia. Tankönyv. Bpest, 1900. (Bugarszky Istvánnal; ism. Gyógyászat).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1891. 1895.
Borászati Lapok 1892. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XI. 502. (Nuricsán József.) XVIII. 156. l.
Högyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896, 411., 789. l.
Corvina 1900. 8. sz.