r. kath. plébános és czímzetes apát, szül. 1822. jan. 1. Jákóhalmán (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.); a gymnasiumot Váczon és Budán végezte, mire 1837-ben a váczi papnevelőbe lépett, hol bölcseleti és theologiai tanulmányokat folytatott. 1843-ban Nádasdy Ferencz gróf akkor váczi püspök őt subdiaconusnak avatta fel és egyszersmind segédkép Romhányban (Nógrádm.) alkalmazta; 1844. diaconussá, 1845. jan. 23. pedig áldozópappá szenteltetett. Fótról, hol utoljára káplánkodott, 1850. júliusban az egyházkormánynak Károlyi István által a derekegyházai (Csongrádm.) fiók lelkipásztorságra mutattatott be. 1859-ben hódmezősávárhelyi plébános és házassági jegyző, 1683. helyettes, 1685. valóságos esperes, 1869. kiérdemült és 1870-ben czímzetes apát lett. Meghalt 1884. márcz. 7. Hódmező-Vásárhelyen. Egy leánynevelőintézetre 20,000 frtot hagyott.
Czikke a Religióban (1851. I. Házasulandók tanítása és tanulása, 1853. I. Az uj büntetőtörvénykönyv, II. 19., 1854. I. 20. sz. Az uj polgári törvénykönyv), a Kath. Néplapban (1852. Jegyesek tanulása.)
Munkái:
1. Férj- és nejesülendők kérdezgető ker. tanítása és tanulása. Pest, 1851.
2. Egyházi beszéde a földmívelők zászlója fölszentelésekor Hódmező-Vásárhelyen ápril 19. 1863. Szeged, 1863.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 297. l.
Petrik Könyvészete.
Karcsú Antal Arzén, Vácz-város története. Vácz, 1886. IX. 272. l. és gyászjelentés.