nyug. kir. járásbíró, L. Károly megyei szolgabiró s Haán Antónia fia, előbbinek unokabátyja, szül. 1833. márcz. 9. Korponán (Hontm.); középiskoláit szülővárosában a piaristáknál és 1845-48-ig a beszterczebányai ág. ev. gymnasiumban, a költészeti osztályt 1848-49-ben a selmeczbányai lyceumban járta. 1849-ben rövid ideig nemzetőri önkéntes volt az oroszok ellen összevont ulmankai táborban. 1850-52. ugyancsak Selmeczbányán végezte a bölcseletet és 1853-ban erdész-akademikus lett. Ezen pályától másfél év mulva megvált és 1856-ban szüleivel kis-túri birtokukra költözött; onnét Ipolyságra ment a cs. kir. szolgabirósághoz díjnoknak, 1859. pedig Hegedüs János ügyvédhez segédnek. A központi szolgabirónak választották; a politikai viszonyok változtával az év végén ő is lemondott hivataláról és városi jegyző lett Ipolyságon. 1865. okt. 10. ujból központi szolgabírónak választották; 1866. ápr. 8. aljegyzőnek neveztetett ki s 1871. júl. Kecskeméten birói vizsgát tett. 1872. jan. 1. kir. járásbirónak neveztetett ki Korponára, 1899. nov. 1. nyugalomba vonult.
Az 50-es évek elején Selmeczbányán Remény cz. és 1856-ban Korponán Korány cz. irott szépirodalmi lapot szerkesztett. Czikkeket és költeményeket írt a következő hirlapokba: Politikai Ujdonságok (1862. 51. sz.), Gombostű (1862. Néhány szó a házassági társaságról sat.), Vasárnapi Ujság (1862), Pesti Hölgydivatlap (1862), Esztergomi Ujság (1863-1864. A szellem mint gyógyerő sat.), Magyarország (1867. 56., 67., 154., 223. sz.), Bucuresti Hiradó (1876. 5., 1879. 4. sz.), Nemzeti Hiradó (1876. 254. sz. A panslavismus a tótok közt, 261., 1878. 61), Budapest (1881. 304., 1888. 334., 1900. 4. szám), Selmeczbányai Hiradó (1882-83., 1891-93.), Hontmegyei Hirlap (1883-1884.), Esztergomi Közlöny (1884., 1888-91.), Nógrádi Lapok és Honti Hiradó (1888), Uj Budapest (1889-1890., 1900), Zólyomvármegyei Hirlap (1890., 1892), Selmeczbányai Hirlap (1890-1893), Honti Lapok (1895., 1896. 17. sz. Cibulya, most Czobor László életrajza, 1898-99.), M. Hirlap (1896. 9. sz. Válasz ama problémára: mit kellene tenni, hogy a megnősülés könnyebbé váljék) és a Hontvármegyei Almanachba (1893-94.)
Munkája: A keleti kérdés és Magyarország. Nyilt levél egy barátomhoz. Bpest, 1878.
Kéziratban: Önélerajza, ívrét 46 lap (gyüjteményemben).
Álnevei és jegye: Nitrebil (az Esztergomi Ujságban), Lendvay Gábor (a Bucuresti Hiradóban és Nemzeti Hirlapban), u. ott -f. -l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Honi Lapok 1896. 16. 21. sz.