Kezdőlap

Libertiny Gusztáv,

kir. tanácsos és tanfelügyelő, L. Lajos polgármester és Rásztóczky Mária fia, szül. 1839. jún. 24. Korponán (Hontm.); a gymnasium két osztályát a korponai piaristáknál, a többi osztályokat a selmeczbányai ág. ev. lyceumben tanulta; jogi s bölcseleti tanulmánait a pesti egyetemen hallgatta, egyúttal mint nevelő működött. 1861-ben Hontmegyében aljegyző lett. 1869-ben a tanfelügyelői intézmény életbe léptetése alkalmával tanfelügyelőségi tollnoknak nevezetet ki Vasmegyébe, Szelestey László tanfelügyelő mellé. 1870-ben sopronmegyei másodtanfelügyelő lett. A vasmegyei vasvári magyar járásban elhanyagotl népiskolai tanügyet, az akkori szolgabiró Istóczy Győző támogatása mellett, számos iskola létesítésével tökélyetesítette. 1876-ban Nyitramegye tanfelügyelője lett. Ekkor a vasmegyei tanítók hálájuk jeléül a vasmegyei tantestület tiszeletbeli tagjává választották meg. 1877-ben az ő előterjesztésére, miután 275 tót iskolában a magyar nyelv egyáltalában nem taníttatott, a kormány elrendelte a hazai nyelv kötelező tanítását. Megalakította a nyitramegyei tanítótestületet, melynek három évig elnöke volt. Midőn a miniszter rendelete folytán elnökségéről lemondott, a nyitramegyei tantestület ragaszkodása jeléül tiszteletbeli elnökké választotta, életnagyságú képét pedig Galgóczon 1880. aug. 17. tartott közgyűlésén ünnepélyesen leleplezték; a megye már előbb (márcz.) jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. Miután a tornatanítást csak 9 iskolánál tanították, az ő fölterjesztésére 77 tanító képeztetett ki államköltségen tornamesterré. Tervezetet közölt az ifjusági s népkönyvtárakat illetőleg és magyar nyelvi póttanfolyamokat eszközölt ki. A kisdedóvásra is kiterjesztette figyelmét és a létezett kettő helyett 27-et létesített. A felvidéki magyar közmivelődési egyesület egyik alapveőtje s ernyedetlen munkása volt. A király elismerése jeléül 1881-ben királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Nyitramegye tanítói tiz évi ott működését megünnepelték, hálafeliratot, valamint inicialékkal és aláírásukkal ellátott díszes albumot nyujtva át neki; Nyitra vármegye és tanítótestülete ez alkalomból L. nevére alapítványt is tett. 1899. szept. 12. Nyitra városa és mintegy 600 tanító rendezett ünnepet a 30 éves tanfelügyelői jubileumára.

Czikke a Hazánk és Külföldben (1867. Beszterczebánya városának rendőri és öltönyszabályai), a Vasmegyei Lapokban (Nevelészeti tanulmányok, czikksorozat); a Nyitramegyei Közlönynek is munkatársa.

Munkái:

1. Vasmegye népoktatási állapota. Szombathely, 1870. 2

2. A magyar nyelv gyakorló könyve a tót népiskolák számára. Nyitra, 1877.

3. Mluvnicné cvicenie reci uhorskéj pre elementarné školy. U. ott, 1877. (Magyar nyelvtan.)

4. Az iskolai büntetések és a neveléstan. U. ott, 1878.

5. Jelentés a nyitramegyei tankerület népoktatásának 1877. évi állapotáról. U. ott, 1878.

6. Jelentés ... 1879-ről. U. ott, 1880.

7. Jelentés ... 1882-83-ról. U. ott, 1885.

8. Jelentés ... 1883-84-ről. U. ott, 1885.

9. Jelentés ... 1884-85. U. ott, 1886. sat.

10. Nyitravármegye népoktatásügye 1895-ben. A megyei közigazgatósági bizottság elé terjeszette. U. ott, 1896. (Különnyomat a Nyitram. Közlönyből.) sat.

Szerkesztette a Felvidéki Nemzetőrt 1882-ben Galgóczon és a Felsőmagyarországi Nemzetőrt 1883-ban Nyitrán Tóth Lajossal.

Arczképe névaláírással: kőnyomat Suhajdy Györgytől 1886. Pechány munkájában.

Pechány Adolf, Libertiny Gusztáv mint tanférfiu és ember. Bpest, 1886.

Kiszlingstein Könyvészete.

Vasárnapi Ujság 1899. 38. sz. (Jubileuma).