tanfelügyelő, czeglédi tanító volt és 1871-ben Esztergom-, Komárom- és Győrmegyébe tanfelügyelőségi tolnokká neveztetett ki; 1873-ban a bécsi világkiállítás magyar tanügyi osztálya körül szerzett érdemeiért a koronás arany érdemkereszttel tüntettetett ki; azután hontmegyei II. tanfelügyelő lett; 1876. szept. pedig az újonnan szervezett Szolnok-dobokamegye kir. tanfelügyelőjévé nevezetett ki. 1883. ápr. 4. Trefort közoktatásügyi miniszter szolgálattételre állandóan berendelte a miniszteriumba; honnét 1893 után ismét tanfelügyelőnek ment Zólyom megyébe s pár év előtt nyugalomba vonult Szent-Endrére (Pestm.)
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. Az írva-olvasás tanmódja, 1869. Disterweg emléke a berlini tanító körökben, Böngészet a nemzeti tanügy terén, 1870. A droyssigi egyesített képezde, Még egyszer a képezdékről, Vegyük át a Fröbel-féle nevelési rendszert népiskolai rendszerünkbe, A taneszköz kiállításból, 1872. A felnőttek oktatásának horderejéről, A felnőttek oktatása körüli teendőkről, A verébmegyfa mint jövedelmező iparág, A világ vége, 1873. Egy szó a maga helyén, 1878. Az országos kisdedóvó egylet); a Besztercebánya és Vidékénak is munkatársa volt.
Munkája: Jelentés a Szolnok-Dobokamegye népoktatási tanügyének 1876-77. állapotáról. Deés, 1878.
Néptanítók Lapja 1871. 24. sz., 1873. 45. 1876. 18., 1883. 19. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.