bölcseleti doktor, egyetemi nyelvtanító, szül. 1799. márcz. 6. Hamburgban; miután atyja angol származású volt, Londonba költözködtek; első oktatását is ott nyerte; 13 éves korában szülei Németországba küldték további kiképeztetése végett; gymnasiumi tanulmányait Boroszlóban végezte. Minthogy szülei szegény sorsúak voltak, kénytelen volt nevelősködéssel keresni kenyerét és megtakaríottt pénzén a greitswaldi egyetemen theologiai s bölcseleti elődásokat hallgatott. 1838-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert és evang. hitszónoki vizsgát is tett; különösen a zsidó, chald, angol és franczia nyelvben képezte ki magát. Folyton anyagi gondokkal küzdve, Berlinben, majd ismét Londonban tartózkodott. 1839-ben Párist látogatta meg, hol Jacotottal ismerkedett meg, a ki nagy befolyással volt a későbbi nyelvtanítói pályájára. A franczia, angol és zsidó nyelv tanára volt a liegmitzi kir. lovagakadémián Poroszországban. 1842-ben a bécsi mérnöki akadémián franczia nelvtanárnak neveztetett ki. A magyar testőrségnek angol nelvtanára s a bécsi első Jacotot-féle tanintézet tulajdonosa volt. A szabadkőművesség buzgó híve volt (először az edinburgi Conorgate Kilwinning páholyban vétetett föl); 1848-ban Bécsben csinált a szabadkőművességnek propagandát és alapította a szent József páholyt, melynek mestere lett. 1850-ben a pesti József-ipariskolához a franczia és német nyelv tanárának hivatott meg; ugyanazon évben a pesti egyetemen mint az angol nyelv és irodalom magántanára kezdte meg előadásait. Pesten 1861-ben alapította az első magyar szabadkőművespáholyt (Szent István); a temesvári és soproni páholyok alapításában is jelentékeny részt vett és a szabadkőművesség terjesztése ügyében több felolvasást tartott. Mindamellett itt a nyomorral küzdött, úgy hogy utolsó éveiben segélyre szorult; az érdekében megindult mozgalom következtében az államtól háromszáz, a nagy páholytól szintén háromszáz és a hazai s külföldi páholyoktól kisebb-nagyobb segélyösszegeket élvezett évenként. Utolsó életéveit nélkülözésektől menten töltötte; harmincznyolc év óta özvegy Szabóné és fia Szabó Zsigmond gondozták a legnagyobb önfeláldozással és odaadással. A sziléziai természetvizsgáló testület tagja és a szent Endre rend lovagja volt. Meghalt 1890. júl. 17. Budapesten. Halálakor 1000 frt értékű arany, ezüst és papirpénzt vett az előljáróság tőle megőrzés alá. Csak egy rokona maradt, az Angolországban élő Henry de Joel.
Czikeket írt a következő lapokba: Times (1840-60), Der Wanderer (1845.) Wiener Zeitschrift für Kunst und Litteratur (1845), Pressburger Zeitung (1846), Humorist (1846), Norddeutsche Freie Presse (1849), M. Hirlap (1851), Budapesti Hirlap (1857), Galinac Messanger (1860-1862), Pesti Hirnök (1866.), Századok (1869) és Weckly Dispatch (1885.).
Munkái:
1. Moralische religiöse und Messionische Lehren jüdischer Schriftsteller ... Greifswald, 1831.
2. Ist Jesus Christus wirklich der Messias? U. ott, 1834.
3. Über die Taufe. Aus dem Englischen. Hamburg, 1836.
4. Wie soll man Sprachen lehren? Danzig, 1837.
5. Über die Apocryphen. Aus dem Englischen. Hamburg, 1840.
6. Jacotot's Lehrmethode zur Erlernung der französsischen Sprache, nach einem ganz neuen Plane bearbeitet nebst einer Uebersetzung des ersten Buches Telemach. Wien, 1845.
7. Jacotots Lehrmethode. Die Begebenheiten des Telemachs. Erstes Buch. englisch und deutsch als Lehrbuch zur Erlenung der englischen Sprache, nach Jacotot's Methode eingerichtet. U. ott, 1846.
8. Méthode Jacotot. Les aventures de Télemaque, fils d'Ulisse. Livre premier Français-Anglais. Précédé d'une instruction d'étudier la langue anglais d'aprés la Méthode Jacotot. U. ott, 1846.
9. Vollständiges Hand- und Lehrbuch der Jacotot'schen Methode zur Erlernung der französichen Sprache; nach eigenen Grundsätzen bearbeitet und dargestellt. U. ott, 1847. (2. kiadás 1850., 3. k. 1853. U. ott.)
10. Darstellung der Jacotot's Methode und die Resultate ihrer Einführung in den Niederlanden, Frankreich und Oesterrich. U. ott, 1848.
11. Erstes deutsches Lesebüchlein nach Jacotot's Methode. U. ott, 1848.
12. Chrestomathie Française a l'usage des classes superieures et des écoles militaires. U. ott, 1849.
13. Briefe der lady Mary Wortley Montague, englisch und deutsch. Uebersetzt und herausgegeben von ... Leipzig, 1851.
14. Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich. U. ott, 1860. (2. kiadás: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn. Leipzig, 1872. cz.)
15. Jacotot-féle tanmódszer. Telemach, Ulysses fiának kalandjai. I. könyv. Franczia-magyar. Pest, 1860.
16. Rede zur Neujahr-Feier 1871. gehalten in der gerechten und vollkommenen Sct. Johann-Loge zur Grossmuth. U. ott, 1871.
17. Wesen und Geschichte der Freimaurerei zehn Vorlesungen. Bpest, 1875. (3. kiadás. U. ott, 1876.)
18. Shakespeare élete kritikailag megvilágítva. U. ott, 1882.
19. Az angol nyelv vezérfonala a Jacotot módszer alapján, a saját alapelvei tekintetbe vételével. U. ott, 1886.
20. Hogyan tanítsunk nyelveket? Wie soll man Sprachen lehren? U. ott, 1889.
21. A franczia nyelv vezérfonala a Jacotot-féle módszer alapján, a saját alapelvei tekintetbe vételével kidolgozta. U. ott, 1890.
M. Könyv-Szemle 1876. 101. l.
Lasz Samu,Egy agg tudósról. Bpest, 1883. (Dr. Lewis Lajos élet- és jellemrajza, magyar és német szöveggel.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1886., 1890.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1890. 30. sz. (Nekr.)
Pesti Napló 1890. 196. esti sz., önéletrajzi adatok és gyászjelentés (születése hibásan van 1794-re téve.)