Kezdőlap

Lévay Mihály,

r. kath. plébános, L. Ferencz és Majzik Teréz fia, szül. 1862. szept. 29. Uriban (Pestm.); középiskoláit Pesten és Váczon a kegyesrendieknél, a hittani tanfolyamot szintén Váczon a seminariumban végezte, hol a Pázmányról nevezett magyar iskolának működő tagja s elnöke volt; értekezéseivel és költeményeivel több pályadíjat nyert; munkálatai a növendék papság kiadványában (Szemelvények II.) jelentek meg. 1885. jún. fölszenteltetett; mint káplán Nagy-Kátán és Nagy-Kőrösön működött. Három évi káplánkodás után uj-szászi plébános lett. Egyházkerületi tanfelügyelő, miniszteri iskola-látogató, a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának rendes és az országos Pázmány-egyesületnek (ezen kath. írói kör megalakításakor 1896-ban élénk polemiát fejtett ki) választmányi tagja.

Költeményei a Képes Családi Lapokban (1886-1887., 1889-94.); a Kath. Szemlében (1888., 1892-94., 1896-97. és könyvism.); a Vasárnapi Ujságban (1895-96., 1898-99.); a Rudolf-Emlék-Albumban (1897.); paedagogiai s vegyes czikkei a Szépirodalmi Kertben (1885. Geniális költők, széptani értekezés, 1886. A reminiscentiák költészete), a M. Államban (1885. 15. sz. Rosty Kálmán Mária dalainak ismert. 1890. 39., 77. sz. Ifjú költők, 1893. Képes bajaink, 1899. 355. sz. Karácsonyi népszokások); a Magyar Szemlében (1889. Reflexio és reminisczenczia a költészetben, 1893. A költészet falun, 1895. Költők könyvei), Pesti Naplóban, Budapesti Hirlapban, Nemzeti Iskolában, Nemzeti Ujságban (1895. Uj költők és könyvism.), M. Hirlapban (1896. 357. sz. Karácsonyi népszokások), Alkotmányban (1896. 59. A mi költőnk); a Fővárosi Lapokban (1897. könyvism.) és a Halasi Hirlapban (1888. 31. sz. Kuthen 1835-1875) jelentek meg.

Munkái:

1. A szelényi kut. Tanulságos olvasmány a józan magyar népnek. Bpest, 1892. (Népiratok 44.)

2. Dalok a magányból. U. ott, 1894. (Ism. M. Szemle 48., Főv. Lapok 323., Vasárn. Ujság 46., M. Állam 287., M. Szalon XXII. 2. kiadás. U. ott, 1895. Ism. Nemzet 55., Kath. Szemle, Hazánk 38.)

3. Gyászbeszéd, melyet néhai Erzsébet magyar királynő ő felségeért tartott isteni tisztelet alkalmával mondott. U. ott, 1898.

4. Imakönv a ker. katholikusok használatára. U. ott, 1900. (Szövegét írta, szines szélrajzait Orczy Tekla bárónő festette; első kiadása Mágory Endre szövegével Pesten 1868. jelent meg. Ism. Budapesti Hirlap 5. sz., M. Állam 5. sz.).

5. Jubileumi szent énekek a római katholikus hivek számára ... U. ott, 1900.

Kiadta Kuthen (Barina Vendel) hátrahagyott költeményeit a szerző életrajzával Nagy-Kőrös, 1888. és sajtó alá rendezte Szulik József költeményei és műfordításai. Bpest, 1896. cz. munkáit a szerző életrajzával.

M. Könyvészet 1892., 1895.

M. Hirlap 1893. 346. sz. (Szerk. üzenet.)

Corvin 1900. 8. sz.

Pallas Nagy Lexikona XI. 465. l. (Zelliger Vilmos) és önéletrajzi adatok.