nyug. megyei alispán, a m. tudom. akadémia s a Kisfaludy-társaság rendes tagja, L. Péter és Dobai Szabó Julianna szegénysorsú nemes mezei gazdák fia, szül. 1825. nov. 18. Sajó-Szent-Péteren (Borsodm.); gymnasiumi s felsőbb tanulmányait 1836-46-ig a miskolczi ev. ref. lyceumban végezte. 1846. júl a német nyelv kedvéért Kézsmárkra ment, hol a jogi tanulmányokat Hunfalvy Páltól és Hunfalvy Jánostól hallgatta. 1847. júliustól novemberig Miskolczon Vadnay Lajos ügyvédnél patvarista volt. Ekkor Szemere Bertalannal, Borsodmegye követével, mint irnoka Pozsonyba az országgyűlésre ment fel. 1848-ban Szemere alkalmazta a belügyminiszeriumban a hivatalos Közlöny szerkesztőségénél; ily foglalkozás közt élte át a szabadságharczot. Aradon vált meg 1849. aug. 11. Szemerétől és az orosz táboron keresztül szüleihez sietett haza, hol 1849. augusztustól 1850. februárig időzött. Barátai, különösen Székely József bátorítására Pestre utazott, hol a Császár Ferencz által alapított és szerkesztett Pesti Naplónál nyert alkalmazást mint ujdonság- és tárczaíró. Ez idő alatt jutott a német, franczia és angol költők ismeretéhez. 1852. júl. visszatért Miskolczra, hol az evang. reform. gymnasium magyar irodalmi tanszékére tanárnak választották. Ő volt az első, ki Kazinczy F. ünneplésére felhívta a nemzetet. Időközben 1860-ban Borsodmegye első aljegyzője lett. Az alkotmány megszüntével 1861-ben újra elfoglalta tanári hivatalát. 1865. okt. 11. Vay Miklós báró Borsodmegye főjegyzői hivatalába hívta meg, mely állását 1894. deczemberig viselte, mikor alispánnak választották meg; ugyanekkor a király a III. osztályú vaskoronarenddel tüntete ki. Borsod-megye 1890. okt. 10. negyedszázados főjegyzői működése alkalmából aranytollat nyujtott át neki. 1895-ben nyugalomba vonult. A Kisfaludy-társaság 1862-ben választotta tagjává; a m. tudom. akadémiának 1863. január 12-től levelező, 1883. máj. 17. rendes tagja.
Első verse: A vitéz, 1843-ban a Garay Regélőjében jelent meg; munaktársa volt a Vas Gereben Népbarátjának (1848-49.); Költeményei (eredeiek és ford. Heine, Béranger, Moor, Byron, Burns, Longfellow után) a következő lapokban, folyóirakban és évkönyvekben jelentek meg: Regélő Pesti Divatlap (1843. II. 22. sz. A vitéz, 1844), pesti Divatlap (1844-1848), Életképek (1844-48), Őrangyal (1846), Honderű (1845), Budapesti Divatlap (1848), Nemzetőr (1848), Országgyűlési Emlék (1848), Esti Lapok (1849), Csokonai Lapok (1850), Családi Lapok (1850), M. Emléklapok (1850), Hölgyfutár (1850-61), Losonczi Phönix (1851-52), Romemlék (1851, 1858), Falu Könyve (1851), Értesítő (1852), Budapesti Viszhang (1852, 1856), Délibáb (1853, 1857-1858), Müller Gyula Nagy Naptára (1852, 1855-56), Divatcsarnok (1853-1856), Szépirodalmi Lapok (1853), Szikszói Enyhlapok (1853), Fáncsy-Album (1855), Hölgyek Naptára (1856), Vasárnapi Ujság (1855., 1857-60., 1870., 1876-tól); Gyulai Árvizkönyv (1856), Délibáb Nagy Naptára (1857), Erdélyi Muzeum (1857), Szépirod. Közlöny (1857-59), Szépirodalmi Album (1858), M. Posta (1857), Nővilág (1858), Prot. Naptár (1859), M. Szinházi Lap (1860), Szigeti Album (1860), Szépirodalmi Figyelő (1860-62), Koszorú (1863-64), Részvét Könyve (1863), Lisznyai Album (1863), Főv. Lapok (1864-től), Alföldi Segély Album (1864), Budapesti Szemle (1873 óta) sat. Czikkei s beszédei: L. tanuló beszéde, melylyel pályavégzett társaitól elbucsúzott (Beszédek ... Miskolcz, 1845), Pesti Divatlap (1847. Lombok, irányczikk, 1848. Az országgyűlési ifjuság), M. Posta (1857. Tátrafüred), Hölgyfutár (1857. Kazinczy Ferencz születésének százados megünneplésére felhivás), Szépirodalmi Közlöny (1857. Nemzeti hála, emlékezés Kazinczy Ferenczre, 1858. Bérangerről, Látogatás egy delejes alvónál), Vasárnapi Ujság (1858. Arczképek a Raguzai herczeg emlékirataiból, 1859. Kérelem a Kazinczy-ünnepélyek érdekében), Sárospataki Füzetek (1859. Különhitűek az orosz egyház kebelében, 1862. Küzdelem a protestáns egyház kebelében, Történeti apróságok, 1863. Mit vár a jövendő a mai protestáns ifjaktól, 1864. Egy agg vitéz hamvai felett), Kisfaludy-Társaság Évlapjai. (Uj F. I. 1863. A szép nyilvánulása, beköszöntő beszéd, II. 1863-65. Kazinczy Gábor emlékezete, IV. 1867-68. Emlékbeszéd Tompa Mihály felett), Fővárosi Lapok (1869. L. ünnepi beszéde Palóczy László fölött), Budapesti Szemle (1873. elbeszéls ford. és kritikák, 1890. Tompa Mihályról), Akadémiai Értesítő (1893. Arany lyrája, 1896. Jelentés a sárospataki Tompa-szobor leleplezése ünnepélyéről, 1898. Garay János szobra leleplezésekor), Sárospataki Lapok (1896. 41. sz. Ünneplő beszéde a Tompa szobornál), Petőfi Album (1898. Látogatás Petőfinél) sat. Két költeményét Handmann fordította németre (Ung. Revue 1889).
Munkái:
1. Emlékdalok de la Grange asszonynak. Pest, 1850.
2. Lévai József költeményei. I. kötet. U. ott, 1852. (Ism. Hölgyfutár 162. sz. P. Napló 703-705. sz.)
3. Lévai József ujabb költeményei. U. ott, 1856. (Ism. P. Napló 411., Hölgyfutár 134. sz.)
4. Vezérhang (prolog) Kazinczy Ferencz születésének évszázados emlékünnepén, 1859. okt. 27. a miskolczi nemzeti szinházban felolvasta Molnár György. Miskolcz.
5. Széchenyi-gyász Borsodvármegye szivében, Miskolczon 1860. ápr. U. ott, 1860. (Névtelenül.)
6. Titus Adronicus. Ford. Pest, 1865. (Shakespeare minden munkái IV.)
7. A makranczos hölgy. Ford. U. ott, 1866. (Shakespeare minden munkái VII. Először adatott 1868. szeptember 11-én a nemzeti szinházban).
8. Szemere Bertalan emlékezete. Miskolcz, 1870.
9. Vizkereszt vagy A mit akartok. Ford. Pest, 1871. (Shakespeare minden munkái XI. Először 1879. okt. 26. a nemzeti szinházban.)
10. IV. Henrik király. I., II. rész. Ford. U. ott, 1867. (Shakespeare minden munkái XV.).
11. V. Henrik király. Ford. U. ott, 1870. (Shakespeare minden munkái XVI. Shakespeare munkái 4., és 11. k. 2. kiadás. U. ott, 1880., 1882.)
12. Luceus Annaeus Seneca vigasztalása Marciához. Ford. Bpest, 1874. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1895.)
13. Lévay József összes költeményei 1846-1880. U. ott, 1881. arczk. Két kötet. (Ism. P. Napló 80., Főv. Lapok 46., Ellenőr 99., 101., 105. sz. Koszorú V., Budapesti Szemle XXVII.)
14. Deák Ferencz emlékezete. Miskolcz, 1876.
15. Médicerte. Bpest, 1881. (Molière vígjátékai IX.)
16. Don Juan. Psyche. Víg pásztorjáték és a Versaillesi rögtönzés. U. ott, 1883. (Molière vígjátékai X.)
17. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. Szerző életrajzával. U. ott, 1886. (Olcsó Könyvtár 212.)
18. Burns Róbert költeményei. Ford. ... Kiadja a Kisfaludy-társaság. U. ott, 1892. arczk.
19. Carlyle, Burns. Ford. U. ott, 1892. (Olcsó Könyvtár 312.)
20. Lévay József ujabb költeményei. Kiadja a Kisfaludy-társaság. U. ott, 1898. (Ism. 1899. Egyetértés, 307., Politikai Heti Szemle 49., Kolozsvári Lapok 1., Magyar Kritika II. 5. szám, Budapesti Szemle XCVIII.)
21. Emléklapok Vajai báró Vay Miklós életéből, bevezetéssel. U. ott, 1899. (Ism. Vasárnapi Ujság 6. sz.)
Szerkesztette: Kazinczy-emlény. A Miskolczon 1859. okt. 27. tartott Kazinczy-ünnepély rajza. U. ott, 1860. Névtelenül. (K. emlékezete és költemények.)
Levelei: Szemere Miklóshoz 1858. szept. 27. (Zemplén 1889. 7. sz.), Aranyhoz 1850-1880-ig összesen 46 darab a m. tudom. akadémia levéltárában; Simonffy Kálmánhoz 1854. jan. 28. és a Budapesti borsodi körhöz 1883. máj. 26. (a m. n. múzeumban.)
Álneve: Bátor Miklós (a M. Emléklapokban 1850. és a Hölgyfutárban 1850.)
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 240. l.
Ország Tükre 1863. 10. sz. arczk. (Vadnai K.)
Figyelő V., VI. 1878-79., IX. XII. 1881-82.
Vasárnapi Ujság 1881, 5. sz. arczk., 1890. 42. sz. arczk., 1897. 23. sz. arczk.
Akadémiai Értesítő 1883.
Kovács Gábor, A miskolczi evang. ref. főgymnasium története. Miskolcz, 1885. 124. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Borsodmegyei Lapok 1890. 80., 81., sz.
Fővárosi Lapok 1890. 279. sz. (Halmy Gyula.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Geniusz 1895. 8. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 464. l. (Négyessy László.)
Ezernyolcszáznegyvennyolc, Bpest, 1898. arczk.
M. Könyvészet 1898.