miniszteri osztálytanácsos, szül. 1848. ápr. 25. Pilisen (Pestm.), atyját korán elvesztette s már 17 éves korában nemcsak tanulmányait folytatta önerejéből, hanem testvéreit is támogatta. Gymnasiumi s jogi tanulmányait Kecskeméten elvégezve, 1871-ben kinevezték a szegedi főreáliskolához helyettes tanárrá; 1874-ben tanári oklevelet nyert a földrajz- és történelemből és rendes tanárrá lépett elő. 1884-ben Csongrádmegye kir. tanfelügyelője lett és ebben a minőségben működött 1890-ig, mikor osztálytanácsossá nevezték ki a kultuszminiszterium népnevelési ügyosztályába. 1883-ban Szeged reconstructiója körül sok és nagy érdemet szerzett, a miért királyi elismerést is nyert. A szegedi Dugonics-társaság megválasztotta tagjának. L. kiváló érdemeket szerzett a népoktatás szervezése és előmozdítása körül. Meghalt 1895. máj. 2. Budapesten.
A m. paedagogiai társaságban Verédy Károly tartott fölötte emlékbeszédet. Leányai: L. Sarolta és L. Margit, tehetséges szinésznők, kik sikerrel szerepelnek a vidék nagyobb szinpadain.
A tanügyi szakirodalom terén szép nevet vivott ki magának; nevelésügyi és statisztikai közleményeit a napi és szaklapokban láttak napvilágot; mint középiskolai tanár a Szegedi Hiradó belmunkatársa volt (1870-től); írt humorisztikus dolgozatokat, tárczaczikkeket, politikai, társadalmi s közgazdasági czikkeket; írt az Üstökösbe (1869) is; a szegedi főreáliskola Értesítőjébe (1873. Az arabok és az izlám, 1877. A szegedi országos kiállítás), a Szegedi Hiradóba (1880. 122. sz. Szegedi könyvtár); könyvismertetést az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe (VI. 1872-1873. 408., 527. 1. polemia) sat.
Munkája: A magyarországi népoktatásügy, kereskedelmi s ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása. A kisdedóvásra, népoktatási tanintézetekre ... felsőbb leányiskolákra, kereskedelmi tanintézetekre, és a vallás- és közoktatásügyi miniszterium hatáskörébe tartozó ipariskolákra vonatkozó összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, rendeletek és döntvények gyűjteménye. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr engedélyével hivatalos források felhasználásával. I. kötet. Kisdedóvás és népoktatás (elemi-, felső nép- és polgári iskolák. Bpest, 1893. Öt táblázattal. (Morlin Emillel és Szuppán Vilmossal együtt; a II. kötet: Tanítóképzés, felsőbb leányiskolák, szakoktatás sat. U. ott, 1898. az utóbbiaktól.)
Szerkesztette a Darázs cz. szegedi élczlapot 1869-71-ig, a Szegedi Közlönyt 1874. jún. 1-től 1875. máj. 30-ig, az Alföldi Iparlapot 1879-ben rövid ideig.
Álnevei: Kék Hyacinth és Pylocarpiu (1870-től 1884-ig a Szegedi Hiradóban és a Szegedi Közlönyben).
M. Paedagogia 1890.
M. Könyvészet 1893.
1895: Vasárnapi Ujság 18. sz. (Nekr.), Egyetértés 119. sz., Hazánk 119. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 463. l.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története 1851-1894. Szeged, 1895. 155. l.