jogi doktor, ügyvéd, Leszlauer Áronnak (a ki zsidó létére első bírt Győr városában ingatlannal, 1851-ben vétetett fel a polgárok közé) és Blau Leonora fia, szül. 1855. máj. 22. Győrött, hol a reáliskolában, gymnasiumban és kereskedelmi iskolában tanult, majd a pápai ev. ref. collegiumban maturált. A jogot a győri akadémián hallgatta, hol különösen a közgazdasági szak keltette fel érdeklődését. 1875-ben Leszlauer családi nevét Leszlényire változtatta. 1879-ben a pesti egyetemen politikai, 1881-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1896-ban mint gyakorló ügyvéd Budapesten telepedett le. Győri tartózkodása alatt mint gyorsiró működött és a város közgyűléseiről olyan tudósítást hozott, mint az országgyűlési napló. 1872. máj. 12. megalakította a győri gyorsiró klubbot, mely 1874. aug. 2. alakult át gyorsiró körré, melynek előbb titkára, utóbb elnöke volt. 1874-ben megindította a Győri gyorsiró Közlönyt; 1875-ben letette a tanári vizsgát a gyorsirászatból; ezen évben a soproni, 1876-ban az iglói gyorsiró körök dísztagul választották. Munkatársa volt a drezdai gyorsirászati Correspondenz-blattnak, hol ismertette a magyar szakirodalmat. A finn gyorsiráshoz is hozzájárult, támogatván Lears Nevviust technikai kérdésekben. A sport több nemét is űzi; így okleveles mesterlövő; a kertészeti szakban nemcsak a Kertészeti Lapok munkatársa, hanem révfalui nyaralójában próbálkozik «az örök tavasz kertjét» létesíteni.
A Honnak és a Fővárosi Lapoknak volt levelezője (1872.); a Győri Figyelőnek (1874.) és a Győri Közlönynek (1876.) belmunkatársa; mint győri ügyvéd a Jogba írt.
Czikke a Győri Közlönyben (1880. 30. Ujabb adatok a finn gyorsirás történetéhez.)
Munkái:
1. Néhány szó a győri gyorsirókör rendszer-fejlesztő szakosztályához, vagy hogyan kell a Gabelsberger-Markovits rendszert javítani? Győr, 1875.
2. Ars Tironia, vagy a római Tachygraphia rövid ismertetése. Gyorsirás-régészeti tanulmány. Ugyanott, 1875.
3. A fonografia tankönyve. I. rész. A magyar szépirás. U. ott, 1875.
4. A Győri gyorsirók Közlönye. U. ott, 1874. szept. ‐1877.
5. Balogh Endre. Életrajz. U. ott, 1875.
6. Positiv javaslatok. U. ott, 1875.
7. A köznyelv (Weltsprache) a gyorsirászat szempontjából U. ott, 1875.
8. A magyar gyorsirás elmélete. U. ott, 1877. (Az 1-8. sz. munkák kőnyomatban jelentek meg.)
9. Emlékezettan és gyorsirás. (Mnemotechnie und Stenographie.) U. ott, 1879.
10. A fizetési meghagyásról szóló törvény módosításának terve. Bpest, 1897.
Kézirati munkája a m. n. múzeumban: Az ó-kori zsidók kereskedelme, 4rét 32 levél.
Kazinczy Zoltán, A gyorsirás fejlődésének és irodalmának rövid vázlata. Győr, 1876. 21., 26., 27., 29., 30., 31. l.
Gopcsa László, A magyar gyorsirás története. Bpest, 1893. 103., 107. 11. l.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1893. 148. l. és önéletrajzi adatok.