orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, L. József egyetemi tanár és Bosány Emma fia, szül. 1863. aug. 28. Pesten; iskoláit ugyanitt végezte a piaristáknál. Az orvosi pályára lépve, 1881. szept. beiratkozott a budapesti egyetem orvosi karára s itt avattatott orvosdoktorrá 1886. okt. 29. Orvostanhallgató korában négy pályadíjat nyert. Tanulmányai elejétől az anatomiára készült; már mint másodéves orvostanhallgató s azontúl mindvégig atyjának segítségére volt a tanításban, 1882-től mint demonstrátor, 1885. mint gyakornok, 1886. mint II., 1887. mint első tanársegéd. Az 1887-1888. téli félévben atyját, ki betegsége miatt a telet Olaszországban volt kénytelen tölteni, a tanításban helyettesítette. 1888. máj. 15. tartotta magántanári próbaelőadását és az 1888-89. tanév II. felében előadásokat is tartott a középponti idegrendszer finomabb szövettanából. 1888. decz. 2. atyja elhalálozván, a megürült tanszék helyettes tanári minőségben reá bizatott. Az egyetemi tanszék betöltésénél L. fiatal kora miatt mellőztetvén, hogy az anatomia mellett maradhasson, elfogadott egy meghivást Baselbe, hova irodalmi működésére való tekintetből prosectori minőségben Kollmann tanár mellé hívták meg. Állását 1889. okt. foglalta el magántanári ranggal és az anatomia egy részének előadási kötelezettségével. 1891. nov. 21. rendkívüli tanárnak nevezetett ki. L. különösen jó viszonyban állott Kollmann tanárral, az anatomussal és Miescher tanárral, a physiologussal. 1893. elején L.-et Kölliker, a világhírű würzburgi anatomus, kihez munkálataiknak közös iránya (idegrendszer) következtében volt közelebbi vonatkozásban, felszólította, fogadná el intézetében az I. prosectori állást; L. ezt elfogadta és ápr. 1. foglalta el, egyszersmind magántanári állását is megtartva; a rendkívüli tanári czímet azonban a bajor kormány megtagadta tőle. 1895-ben meghivást kapott a tübingai egyetemre rendkívüli tanárrá, hol Froriep tanár mellett négy évig működött; részvett az előadásokban, a bonczoló terem vezetésében és megbizatott a szövettani gyakorlatok vezetésével és a szövettani előadásokkal. Midőn Mihálkovics tanár 1899. júl. 12. meghalt, a budapesti egyetem orvos-tanári testülete egyhangúlag őt ajánlotta utódjául. L. szivesen fogdta a meghivást és ő felsége azon év decz. 26. az anatomia s fejlődéstan rendes tanárának kinevezte. Tanári s az I. anatomai intézet igazgatói állását 1900. jan. foglalta el. A m. tudom. akadémia 1897. máj. 6. levelező tagjának választotta.
Czikkei a következő szaklapokban és folyóiratokban: Orvosi Hetilap (1884. A rostos szövet-közti májlob különböző fajairól, 1886. A sorozatmetszetek kezelésének egy új segédeszköze, németül a Zeitschrift für wissensch. Anatomie-ban, 1887. Közlések az agyvelőről, németül az Anatom. Anzeigerben); Gyógyászat (1886. Az ujabb anatomiáról); Anat. Anzieger (II. 1887. Celloidinbehandlung des Gehirns zur Herstellung von Demonstrations präparaten, V. 1890. Anatomische Mittheilungen: 1. Ein neues Ligament am Handrücken. 2. Abnormer Ursprung des linken N. laryng. inferior, Ueber Nervenfasern in den hinteren Wurzeln, welche aus dem Vorderhorn entspringen, 1892. Beobachtungen an den Spinalganglien und dem Rückenmark von Pristiurusembryonen, Die Nervenursprünge und Endigungen im Jacobson'schen Organe des Kaninchens, 1893. Der feinere Bau und die Nervenendigungen der Geschmacksknospen, 1899. Die Centralkörper der glatten Muskelzellen); Természettudományi Közlön (1887. Az ember harmadik személyének maradványáról, 188. Uj szalag a kéz hátán, Egy eset az alsó gége idegrendellenes eredésére, Tanulságos anatomiai készítmények, Aclarke-féle külsőkötélmagról, Pótfüzet 1889. Az agyvelőről mint a lélek műhelyéről, 1890. A paizsmirigyről); Math. és term. Értesítő (1888. Vizsgálatok a velős hüvelyek fejlődéséről az egér gerinczvelejében, 1889. A pyramis pályáról némely állat gerinczvelejében); Archiv für mikr. Anatomie (1889. Untersuchungen über die Entwickelung der Markscheiden und den Faserverlauf im Rückenmarke, XXXIX. 1892. Ursprung, Verlauf und Endigung der sensibeln Nervenfasern bei Lumbricus); Akadémiai Értesítő (1889. A piramis pályáról némely emlősállat gerinczvelejében, németül az Anat. Anzeigerben V.); Mentők Lapja (1889. Orvosi műnyelvünkről); Verhandlungen der Naturforsch. Gesellsch. zu Basel (V. 1890. Hinterwurzeln und Hinterstränge, IX. Zur ersten Entstehung der Nervenzellen und Nervenfasern bei dem Vogelembryo, X. 1892. Die Nervenendigungen in den Endknospen der Mundschleimhaut der Fische. Die intraepidermalen Blutgefässe in der Haut des Regenwurms); Archiv für Anat. und Physiol. (1891. Die Entwickelung der Ganglienanlagen bei dem menschlichen Embryo, 1897. Beiträge zur Kenntniss der Zwischenzellen des Hodens); Ver handl. der Anat. Gesellschaft (1891. Zur Kenntniss der Neurologia des menschlichen Embryo, 1896. Ueber Nervenzellen-Structuren); Correspondezblatt für Schweizer Aerzte (1891. Neuere Forschungen über den feineren Bau des Nervensystems); Anatomische Hefte (1893. Die Nervenendigungen in den Maculae und Cristae acusticae); Zoologischer Jahresbericht (Berlin, 1893. Hirn und Rückenmark der Wirbelthiere); Zeitschrift f. wissensch. Zoologie (LVIII: 1894. Zur Kenntniss der Netzhaut der Cephalopoden); Archiv f. mikrosk. Anatomie (1895. Centrosen und Sphaere in den Spinalganglienzellen des Frosches, 1896. Histolog. Untersuchungen am Sehlappen der Cephalopoden, 1897. Untersuchungen über Spermatogenese); Archiv für Psychiatrie (1897. Über den Bau der Spinalganglienzellen des Mencshen); Neurologisches Centralblatt (1898. Bemerkungen über den Bau der Spinalganglienzellen); Verhandlungen der Anat. Gessellschaft (Kiel, 1898. Ueber Flimmerzellen); Ergebnisse der Anatomie und Physiologie, herausg. von Merkel u. Bonnet (1898. Nervensystem); Neurolog. Centralblatt (1899. Kritisches Referat über die Arbeit A. Bethe's: Die anatomischen Elemente des Nervensystems und ihre physiologische Bedeutung); Michel, Ophtalmolog. Jahresbericht (1894-1899. Anatomie und Entwickelungsgeschichte, referatumok); Internationale Monatschrift für Anatonie und Physilogie (1900. XVII. Prof. dr. Victor [Géza] v. Mihalkovics 1844-1899.). Ezeken kívül számos ismertetés a Correspondenzbl. f. Schweizer Aerzte, Deutsche mediz. Wochenschrift és Neurol. Centralblatt cz. folyóiratokban.
Vezetése alatt készült: D. Timofeew (Kasan), Beobahtungen über den Bau der Nervenzellen der Spinalganglien und des Sympathicus beim Vogel. (Internat. Monatschrift f. Anatomie und Physiologie Bd. XV. 1898.)
Munkái:
1. Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a term. tud. köréből XV. 15. Németül az Archiv für mikrosk. Anatomieban 1886.)
2. Ritkább boncztani rendellenességek. U. ott, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értek. a term. tud. kör. XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
3. A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. U. ott, 1889. (Értek. a term. kör. XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv f. mikr. Anatomieban.)
4. Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. (2. telj. átdolg. kiadás. U. ott, 1895. Az I. kiadást lefordította francziára E. Chretien. Paris, 1893.)
5. Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1893. (9. dolgozat.)
6. Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
7. Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
8. A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1896. (Mathem. és Term. tud. Értesítő. XVI.).
M. Könyvészet 1886., 1889.
Hőgyes Endre, Emlékkönyv, Budapest, 1896. 794. lap.
M. tudom. Akadémiai Almanach 1898. 159. l. és önéletrajzi adatok.