orvosdoktor, egyetemi tanár, Magyarország főorvosa s helytartósági tanácsos, Linoschegg Ferencz asztalosmester és Zallinger Magdolna fia, szül szül. 1773. máj. 11. Pozsonyban; szegény szülei a jezsuitákhoz adták fiukat, hol eleinte inasi teendőket végzett; de a jezsuiták csakhamar felismerve jeles képességeit, módot nyujtottak neki arra, hogy a gymnasiumot elvégezhesse; a bölcseleti tanfolyamot is Pozsonyban végezte (a jezsuitáktól kiállított érettségi bizonyítványon Linoschegg családi neve helyett már Lenhossék van írva). Az orvosi tanfolyamot nélkülözések közt Bécsben és Pesten hallgatta s itt 1799. aug. 16. orvosdoktorrá avattatott. Pozsonyi és bécsi tartózkodása folytán magyarul rosszul tudott, de annál jobban bírta a németet és latint szóval és írásban, jegyzeteit, naplóit és leveleit fiához mind ezen a nyelven írta. Doktorrá avattatása után nemsokára Esztergommegye főorvosává választatott 1808. nov. 29. a pesti egyetemen az élettan és felsőbb boncztan tanára lett és még ez év szept. 2. magyar nemességet nyert. 1809- és 15-ben az orvosi kar dékánja volt két-két évig, 1817-ben rectorrá választatott. Akkor oly híre volt, hogy 1818-ben a bécsi egyetemen az élettani s felsőbb boncztani tanszékre hivatott meg és ezen állást el is foglalta. 1825-ben az a kitüntetés érte, hogy Magyarország protomedicusának és helytartótanácsosnak, valamint a pesti egyetemen az orvos-sebésztudományi kar igazgatójának és a magyarországi orvosi tanítás vezetőjének neveztetett ki. 1823-ban kapta a svéd Wasa-rendet. Akkor orvosi gyakorlattal is foglalkozott; Budán lakott a várban és tekintélyes állásának megfelelő házat vitt, előkelő körökben forgott, egyebek között Széchenyi István grófnak házi orvosa és barátja volt. Jelentékeny érdeme vol abban, hogy Magyarországon a himlőoltás behozatott. Több tudós társaság rendes és tiszteletbeli tagja (ezek közt a pétervári, nápolyi, berlini, göttingai s a többi orvosi akadémiák), Esztergom, Somogy és Pest megyék táblabirája volt. Meghalt 1840. febr. 12. Budán.
Czikkei a Zeitschrift von und für Ungernben (1802. II. Beiträge zur Geschichte der Schutzpocken in Ungarn. Ueber die Verbreitung der Kuhpocken im Graner Comitate, a salzburgi Med. Chir. Zeitungban is); a Med. Chir Zeitungban (Salzburg, 1802. II. Nachricht über die Kuhpockenimpfung in Ungarn überhaupt, und im Graner Comitate insbesondere, 1816. An die Physiologen des neunzehnten Jahrhunderts); a Patriotisches Wochenblatt für Ungernben (1804. Kurze Nachricht über das Graner Bitterwasser); a Tudom. Gyűjteményben (1817. X. Az állati magnetizmus rövid rajzolatja); a bécsi Med. Jahrbücherben (1819. V. Über die Bewegungssinne, als Beitrag zur Sinneslehre, Beschreibung einer menschlichen Missgeburt, bei welcher das ganze Muskelsystem mangelt, nebst einigen physiologischen Bemerkungen, rajzzal, VI. Nachricth von einem menschlichen Fötus, der mit einem Bauchbruche, in welchem das Herz, die Leber und der grösste Theil des Dünndarms enthalten waren, geboren wurde, Nachricht von einigen menschlichen Doppelmissigeburten, nebst kurzen physiologischen Bemerkungen über ähnliche Monstruositäten, 3 tábla rézmetszettel, Geschichte einer bei einem Mädchen ungewöhnlichen Entwickelung, Ein unbestimmter, wahrscheinlich durch eine giftige Schminke bewirkter Todesfall, N. F. 1822. I. Summarische Übersicht des gegenwärtigen Standes des Studiums der Heilwissenschaft in dem k. k. österr. Staate überhaupt, und an der hohen Schule zu Wien insbesondere, Einige Bemerkungen über die Wuthkrankheit, Eine durch Polycholie entstandene und beseitigte Dämonomanie, III. Ein anhaltender Druck auf das verlängerte Mark hemmt die Entwickelung des Körpers und die Geschlechtsreife bei einem jungen Menschen, Kurze Überischt des Fortganges der Kuhpockenimpfung im Königreiche Ungarn bis zu Ende des Jahres 1823); a bécsi Beobachtungen und Abhandlungen aus dem Gebiete der gesammten praktischen Heilkunde von österr. Aerzten cz. évkönyben (1821. II. Beschreibung zweier merkwürdigen Fälle von Schwangerschaft in der fallopischen Trompete nebst einigen Bemerkungen über die Ursachen, Symptome und Ausgänge solcher Schwangerschaften, 1 rézmetszetű tábla rajzzal, III. 1823. Eine, bei einer erwachsenen Person beobachtete Erweichung und Zerreissung des Magengrundes, nebst physiologisch-pathologisichen Bemerkungen, IV. 1824. Praktische Bemerkungen über die ausgezeichnete Wirkung der atropa belladonna in dynamischen Krankheiten des Gangliensystems und seiner Halbleiter, vorzüglich in den Affectionen der Zwerchfell und Lungennerven, V. 1826. Das Equisetum, als eines der vorzüglichsten diuretischen Mittel empfohlen); a Rheinische Jahrbücher für Medicin und Chirurgie cz. folyóiratban (1821. III. Beschreibung einer menschlichen Missgeburt mit einem Auge, 1 rézm. tábla rajzzal); a Topographisches Archivban (I. 1821. Das Graner Bitterwaser); a Társalkodóban (1835. 68., 69. sz. Marhadög és gyógyításmódja, néhány jegyzés.)
Munkái:
1. Untersuchungen über Leidenschaften als Ursachen der Krankheiten. Pest, 1804. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 118. 1.)
2. Introductio in methologiam physiologiae corporis humani. U. ott, 1808. (Bécs, 1810.)
3. Alexio Ágoston chirurgiae doktori et in reg. scient. univ. Hungarica artis obstetriciae et ophthalmoiatriae publico ordinario professori, regni Hungariae oculistae XV. Kalend. Nov. 1809. porrecto exequias solvit. U. ott, 1810.
4. Physiologia medicinalis. U. ott, 1816. és 1818. Öt kötet. Czímképpel és 1 tábla rajzzal.
5. Institutiones physiologiae organismi humani usui academico accomodatae. Viannae, 1822. Két kötet.
6. Die Religion und Arzneikunde in ihren wechselseitigen Beziehungen, dargestellt von Antonio Scotti. Mit einer Vorrede und einigen Bemerkungen nach dem Itatienischen herausgegeben. Wien, 1824.
7. Darstellung des menschlichen Gemüths in seinen Beziehungen zum geistigen und leiblichen Leben. Für Aerzte und Nichtärzte höherer Bildung. U. ott, 1824-25 Két kötet. (2. kiadás U. ott, 1834.)
8. Observanda circa febrim scarlatinam. Budae, 1826.
9. Anweisung für die in den k. Freistädten des Königreichs Ungarn bestellten Todtenbeschauer. Ofen, 1827. (Magyar nyelvre is lefordíttatott, latinul U. ott, 1828.)
10. Summa praeceptorum in administrando variolae vaccinae negotio per regnum Hungariae observandorum, quam altiore jussu concinnavit. U. ott, 1829. Táblázattal.
11. Institutio circa medicolegalem cadaverum humanorum investigationem pro physicis, medicis, et chirurgis regni Hungariae. U. ott, 1829. (Magyarul és németül: U. ott, 1829.)
12. Taxa medicamentorum pro regno Hungariae. U. ott. 1829.
13. Diatribe de recta morum ratione, ut summo tuendae valetudinis praesidio, civibus academicis die 27. Junii 1830. dicavit U. ott. 1830.
14. Animadversiones circa curandam choleram orientalem et alias epidemicos morbos in regno Hungariae nunc vigentes, secundum captas hactenus observationes exaratae. U. ott, 1831. (Magyarul, németül, Pest, 1831. olaszul Padova 1831. és németül, olaszul Innsbruck, 1831.)
15. Instructio de lue pecorum pro dominiis chirurgisque. Budae, 1836.
16. Die Wuthkrankheit, nach bisherigen Beobachtungen und neuren Erfahrungen pathologisch und therapeutisch dargestellt. Pest und Leipzig, 1836.
Levele Rumyhoz 1835. (a m. tudom. akadémia levéltárában.)
Arczképei: rézmetszet, rajzolta Kärgling 1817., metszette Richter, kőnyomat Liedertől 1825. és a «Porträten-Gallerie berühmter Aerzte und Naturforscher des österr. Kaiserthums.» Wien, 1828. cz. műben a 26. sz. alatt és az Orvosi Tár I. 1831. mellékl.
Tudományos Gyűjtemény 1871. IV. 141., VI. 161., IX. 133., 1820. III. 109. l.
Pressburger Zeitung 1818. II. 56. sz.
Erneuerte vaterländische Blätter für den österr. Kaiserstaat. Wien, 1818. Intelligenzblatt 82. sz.
M. Kurir 1825. II. 36. sz.
Katona, Historia Critica XLII. 584. l.
Status praesens regiae literarum universitatis Hungaricae. Budae, 1830. 14. l.
Orvosi Tár II. 1831. 74. lap.
Fejér, Georginus, Historia Academiae. Budae, 1835. 198. l.
Österr. National-Encycl. von Gräffer und Czikann. Wien, 1835. III. 397., VI. 538. l.
Österreichische Zuschauer. Wien, 1837. II. 577. l.
1840: (Nekr.) Jelenkor 11. Nemzeti Ujság 14., Hirnök 15., Figyelmező 7., Gemeinmützige Blätter 17., 65-68. sz. (életrajza), Der Alder, Wien, 427. l.
Catalogo di alcuni libri. Pavia, 1838. 28. lap.
Meyer J., Das grosse Conversations-Lexikon. Hildburghausen, XIX. 1. Abth. 157. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 232. l.
Pauler Tivadar, Egyetemünk Rectorai és Cancellárai. Bpest, 1856. 19. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XIV. 359. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Allgemeine Deutsche Biographie XVII. 247. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 419. l. (Antal János.)
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 150. l. fénynyom. arczk. és gyászjelentés.