szinész, L. Márton és Hivatal Anikó szinészpár fia, született 1830. szept. 14. Kolozsvárt, hol iskoláit járta. 1844-ben szülei Pestre vitték, hogy tanulmányait folytassa; azonban hajlamait követve Székesfejérvárra ment és ott Kilényi társulatánál szinész lett; a Rabló vadászok egy jelentéktelen szerepében lépett fel először. Az 1848-1849. szabadságharczban mint honvéd harczolt; jelen volt Buda ostromnál és 1849. júl. 11. az igmándi csatában sebet kapott; ekkor Komáromban a 203-ik zászlóaljhoz századosnak osztatott be. A capitulatio után ismét szinész lett és a vidéken, így 1851-ben Győrött és más helyeken is szerepelt 1852 nyaráig, midőn (aug. 27-én) a nemzeti szinházhoz szerződtetett. 1853-ban Pestet elhagyva Kolozsvárra ment és föbb erdélyi s magyarországi nagyobb városok közönségeinek kedvenczelett. 1855. okt. 16. lépett föl Pesten újra és az Ördög napójában; Robin de Bois, Romeo, Lugarto, Ferdinand és atyjának több felejthetetlen szerepe sikerültek neki; a közönség és birálat által kedvezőleg fogadtatván, újra szerződtetett. 1858-ban nőül vette Fáncsy Ilkát, a jeles szinésznőt. Meghalt 1875. júl. 12. Balaton-Füreden.
Szinműve: Nem tűröm a háznál, vígj. 3 felv. (Először 1858. okt. 18. adták elő a pesti nemzeti szinházban; Kassán 1859. aug. 14. és 1866. máj. 6. Szinész és táblabiró, vagy nem tűröm a háznál cz.).
Arczképe: kőnyomat Barabástól 1856 (az Arczkép-Albumban), Grimm rajza a Családi Körben és Gerhard Alajos rajza, nyomt. Horn és Zobel a Hajnal-Albumban.
Arczkép-Album. Pest, 1856. II. 30. l. arczk.,
Hölgyfutár 1858. 238., 240. sz.
Vasárnapi Ujság 1863. 27. sz. 1875. 29. sz. arczkép.
Családi Kör 1865. 10. sz. arczk. (Major Béla), 1868. 21-36. sz. (Potemkin Ödön), 1875. 29., sz.
1875: Magyarország és a Nagyvilág 39. sz. arczk., Fővárosi Lapok 157. sz., Pesti Napló 157. sz., Hon 158. sz. (Törs Kálmán).
Hajnal Album. Bpest, 1873. 231. l. arczk. (Sarkady István).
Szinnyei József, Komárom 1848-49-ben. Bpest, 1887.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Bayer József, A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. és gyászjelentés.