kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1708-ban Oszlányban (Barsm.); miután 1726-ban a rendbe lépett és tanulmányait befejezte, próbaéves tanár volt. 1733-ban b. Falkenstein Béla csanádi püspök miséspappá szentelte fel; gymnasiumi tanár volt Győrött (1734), Privigyén, Korponán, Nagy-Károlyban, Kecskeméten és Pozsony-Szent-Györgyön; ezután a győri püspöki lyceumban a bölcseletet, majd Nyitrán a rend növendékeinek a theologiát, utóbb ugyanezt a váczi papnevelőben adta elő. 1742-ben a nyitrai társház és a gymnasium igazgatása, mellyel a convictus vezetése is egybe volt kötve, bizatott reá. 1749. aug. 3-5. a Calasanti beatificatiója emlékezetére Nyitrán rendezett ünnepélyes szertartás vezetője volt. Meghalt 1780. jún. 4. Privigyén.
Latin költeményei Halapi Konstantinhoz és másokhoz intézve megjelentek nyomtatásban.
Munkák, melyek kiadását ő eszközölte:
1. Guevera, Antonius, Horologium Principum cum vita M. Aurelii, notalis, selectissimisque sententiis auxit & illustravit. Jaurini, 1742.
2. Pelzhofer, Franc., Alb., Lacon politicus ... Posonii, 1746.
3. Acta et Scripta Patrum I. et II. saeculi annotationibus illustrata, occasione disputationis theologicae Nitriae auditoribus distributa. Tyrnaviae, 1748-49. Két kötet.
Horányi, Memoria II. 479. l. és Scriptores Piarum Scholarum II. 272. lap.
Tudom. Gyűjtemény 1820. III. 76. l.
Csősz Imre, A kegyes tanitórendiek Nyitrán. Nyitra, 1879. 847. l.