1848-49. honvéd ezredes, szül. 1815-ben Nagybecskereken (Torontálm.); fiatalon katonai szolgálatba lépett és előbb a 34. gyalogezredben szolgált mint tiszthelyettes, később mint hadnagy az 1. huszárezredben. Azután 1844. aug. nőül vette Reviczky Mária bárónőt és kilépett a katonai szolgálatból és a zempléni birtokán gazdálkodott 1848-ig; ekkor a magyar hadseregbe lépett és itt előbb mint százados, később mint ezredes, 1849. márcziustól mint a 9. hadosztály 2. dandárának parancsnoka részt vett az éjszaki megyék védelmi hadi műveleteiben és később a temesvári ütközetben. 1849. aug. 6. Aradon agyonlőtték.
Aradi fogságában írt leveleit: 1849. okt. 5. a Hazánk és a Külföld (1867. 28.) közli.
Munkája: Lázár Vilmos 1849-ki honvéd ezredes aradi fogságában kivégeztetése előtt írt Emlékiratai. Sátoralja-Ujhely, 1883. (Matolai Etele, Visszaemlékezéseim honvédéletemre. Függelékül: 187-215. 1.)
Nejének sógornőjéhez Moldvay Lázár Matildhoz, Sátoralja-Ujhely, 1845. márcz. 11., 1848. nov. 4. és Surján 1849. okt. 18. írt három német levelét a Nyiregyházi Hirlap (1893. 4., 5. sz.) közli fordításban.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 313. I. (Dézsi).