ügyvéd, országgyűlési képviselő, szül. 1821. decz. 24. Marosvásárhelyt, hol atyja L. János a város főbirája volt. Elvégezvén jogi tanulmányait ügyvéd lett. A képviselőháznak 1869-ben lett először tagja s azután is (az 1875-78. országgyűlést kivéve) mindig a marosvásárhelyi kerületet képviselte a függetlenségi párt programmjával. Szülővárosa közügyeiben tevékeny részt vett és a pártnak is egyik leggyakrabban beszélő szónoka volt. Meghalt 1891. márcz. 2. Marosvásárhelyt.
Czikkei a Marosvidékben (1879. 7. szám, Bolyai Farkasnak emlékkövet), a Magyar Polgárban (1880. 195. szám, Zárszó Petőfi eltünéséhez), a Koszorúban (1884. Petőfi életéből az utolsó napok), a Jogtudományi Közlönyben (1886. Okiratok visszatartása büntetendő cselekményt képez-e?), az Aradi Ujságban (1889. 73. sz. Petőfi utolsó napjai.)
Munkái:
1. Fohász. Marosvásárhely, 1849. (Költemény.)
2. Szózat Marosvásárhely választó polgáraihoz. U. ott, 1849.
3. Programmbeszéd. U. ott, 1872.
4. Beszámoló és programmbeszéd. U. ott, 1884.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-72., 1872-1875., 1881-84., 1884-87.)
A székely vértanuk (Török, Gálffi és Horváth) emlékének leleplezésekor 1875. jún. 27. Marosvásárhelyt ő tartott beszédet.
Levelei K. Papp Miklóshoz, Marosvásárhely, 1871. júl. 15. és Bpest, 1874. máj. 18. (Gyűjteményemben.)
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1896. 411., 697. l. és A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium könyvnyomdájának története. U. ott, 1887. 57., 62., 75., 89. l.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 103. l. és gyászjelentés.