bölcseleti s theologiai doktor, görög kath. apát-kanonok, püspöki vikárius, szül. 1841. decz. 5. Petén (Szatmárm.), hol atyja L. Demeter görög kath. pap volt; középiskolai tanulmányait Szatmárt kezdte s Nagyváradon végezte. 1859-ben Rómába küldetett, hogy ott a bölcseletet és hittudományokat hallgassa; nyolcz évi tanulmányai után mindkét karnál doktori szigorlatot tett. Oklevelei közül azonban csak a theologiai doctoratusról szólót nostrifikáltatta 1876-ban a budapesti egyetemen, mert egyetemi tanárságra vágyott; de még csak nem is folyamodhatott, mert a honosító irat későn érkezett kezeihez. 1867-ben pappá szentelték, mire körülbelül kilencz évig fölváltva mint igtató, szentszéki jegyző, ülnök, egyházmegyei levéltárnok, zsinati vizsgáló, püspöki titkár és egyházmegyei irodaigazgató szolgált püspökének váradi udvarában. 1874-ben a biharmegyei görög kath. papság őt megyei iskolatanácsossá választotta. 1875 elején főesperesi czímet nyert, 1876-ban pedig Olteanu püspök a váradi görög kath. tanító-képző-intézenek tanárává s a finevelőháznak aligazgatójává nevezte ki. 1879. aug. 4. valóságos igazgató lett, okt. 15. pedig görög kath. kanonok. 1900-ban XIII. Leo pápa házi praelatusává nevezte ki.
Czikkeket írt a Concordia, Federatiunea, Albina s Familia cz. rumén lapokba, rendesen egyházjogi és dogmatikai polemiákat folytatott; a M. Államnak (1885. 290. 1887. 260., 268., 282. és 288. sz.) és Hittudományi Folyóiratnak is munkatársa.
Munkái:
1. Crestinilu greco catolicu deprinsu is legea sua. Nagyvárad, 1878. (Görög-kath. káté.)
2. Crescerea poporala. U. ott, 1879. (Népnevelés.)
3. A szent unio. Apologicus czikksorozat a magyar szent korona alatt élő görög szert. kath. románok védelmére. U. ott, 1885.
4. Korszerű egyházpolitikai kérdések. Tárgyilagosan megvitatva, hazai törvényeink szempontjából. U. ott, 1887.
5. Egyházpolitikai helyzetünk, vagyis a katholicismus magyarországi egyházpolitikai helyzetét tárgyaló napi kérdések. U. ott, 1889.
6. Mivé lett a katholikus Magyarország, vagyis a magyarországi katholicismus jelenlegi egyházpolitikai helyzetét ábrázoló napi kérdések. U. ott. 1890.
7. Egyházpolitikánk, vagyis a magyarországi katholicismus egyházpolitikai fonákságait feltáró napikérdések, különös tekintettel a kath. autonomiára és a napirenden levő febr. 26. rendeletre. U. ott, 1891.
Márki Sándor, Bihari román irók. Nagyvárad, 1880. 33-35., 75., 76. l.
M. Könyvészet 1886-87.
M. Állam 1897. 142. sz. 1900. 72. sz.