országgyűlési képviselő s kir. főügyész, L. Szaniszló és Gábry Flóra fia; a jogot elvégezvén, 1848 előtt Bács megyénél viselt hivatalt; a szabadságharcz alatt fegyverrel szolgálta a nemzeti ügyet; az absolut uralom idején hosszabb fogságot szenvedett. Négy izben, 1861., 1865., 1869. és 1867-ben országgyűlési képviselő volt. Bácsmegye 1861. február 7. közgyűlésén ő indítványozta a nevezetes feliratot a királyhoz, mely szerint a megye szorosan ragaszkodik az 1848. törvényczikkhez. Meghalt 1886. jan. 19. Baján 63. évében.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-1872. I. Válaszfelirat, Törvénymagyarázási jog, 1868: VII. t. cz.- bővítése, II. Birói hatalom gyakorlása, III. Birák és birósági hivatalnokok felelőssége. IV-VI. Tőzsdebíróság, Költségvetés 1870-re, VIII. Tiszai koronauradalmi költségek megváltása, IX-X. Köztörvényhatóságok rendezése, XI. Költségvetés 1871-re, XV. Községek rendezése, XXI. Szegedi kir biztosság, XXIII. Ujvidéki főispán ügye sat.).
Egyetértés 1886. 2. sz.
Dudás Gyula, A Latinovits-család története 21., 28. l. és gyászjelentés.