szinész-igazgató, L. János városi tanácsos és Turóczi Krisztina vagyonos nemes szülők fia, szül. 1811. Halason (Kis-Kunság); atyja őt az ügyvédi pályára szánta, azért a középiskolát és a jog két évét a debreczeni ev. ref. collegumban végezte; a harmadik jogi év közepén 1831-ben összezördült atyjával és 1832-ben az éppen Debreczenben működő Kilényi szinésztársulathoz állott be; onnét később a kassai társulathoz szegődötött másodtenoristának, hol 1833-38-ig működött. Kilényihez Kolozsvárra visszakerülvén, mint tenorista a kolozsváriak kedvencze volt; de csak rövid ideig, mert 1842-ben az ottani tagokból társulatot alakított s mint igazgató folytatta pályáját. Az ország vidéki városaiban lépett fel társulatával; nyolcz évig proporcziós társulat vezére volt, 1850-ből fixumot adott egész haláláig. Nejével Török Mária szinésznővel 1841. jan. 11. kelt egybe. A franczia szinirodalmat kiválóan szerette, Molièrenek nagy tisztelője volt. Járt Párisban is. Az ő igazgatása mintegy reformáló volt a magyar szinészetre. Kassán 1861-62. és 1865-1873. máj. 1-ig volt igazgató. Ekkor szélütés érte; ezen bajából kigyógyulva, azon év júl. 10. a Miskolczon uralkodó járvány-betegség áldozata lett.
Fordított színművei Kassán előadatásuk szerint: Treumann, A nőnövelde, operette 1 felv., zenéje Souppétól (először 1862. jan. 2.); Cremieux és Halevy, Fortunio dala, operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először febr. 2.); Berla A, Igy áll a világ, színmű 3 szak. (márcz. 4.); Cremieux Hektor, Orpheus a pokolban, operette, zenéje Offenbachtól (először márcz. 16.); Scribe és Mellesville, Az átváltozott macska, operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először nov. 2.); Angeli franczia eredeti után átdolgozva, Hét leány egyenruhában, énekes bohózat katonai gyakorlatokkal 2 felv. (nov. 15.); Savoyardok, víg operette 1 felv., zenéje Offenbachtól (először decz. 17.); Berta, Nevelés képezi az embert, jellemrajz dalokkal(1863. márcz. 13.); Treumann, Tíz leány és egy férj sem, operette 1 felv., zenéje Souppé Ferencztől (márcz. 18.); Harisch J. L., Matrózok a födélzeten, víg operette 1 felv., zenéje Zaitztól (1865. okt. 15.); A pajkos diákok vagy Potifár asszony mellképe, víg operette 1 felv., zenéje Souppétól (először nov. 1.); Poly Henrion, Szép Galathea, víg operette 1 felv. (először decz. 19.); Cremieux és Halevy, A sóhajok hídja, víg operette 4 felv., zenéje Offenbachtól (először decz. 2.); Meilhac Henrik és Halevy Lajos, Szép Helena, víg dalmű 3 szak., zenéje Offenbachtól (először 1866. márcz. 7.); Paime és Trefeu, Genoveva, víg dalmű 2 szak., zenéje (Offenbachtól (először ápr. 2.); Halevy és Meilhac, A gerolsteni herczegnő, víg dalmű 3 f., zenéje Offenbachtól (1868. okt. 18.); Kosta K., A boisy boszorkány, víg operette 3 felv., zenéje Zaitztól (okt. 25.); Meilhac Halevy, A párisi élet, víg operette 5 szak., zenéje Offenbachtól (nov. 1.); Wilke K., Utazás Chinába, látv. vígj. 3 f., zenéje Barbeieritől (először decz. 26.); Nessel E., Szép Helena a táborban, vagy kaland az előörsön, víg operette 1 felv., zenéje Giovanni Barbieritől (decz. 30.); Hahn R., Kedélyes hadapródok vagy katona és nőnövelde, zenéje Konradintól (1869. febr. 2.); Carré és Lukas, Coscoletto a nápolyi lazarroni, víg operette 2 felv.; zenéje Offenbachtól (febr. 14.); Costa Károly, Könnyű lovasság, víg dalmű tánczczal 2 szak., zenéje Suppétől (márcz. 21.); Daru Alfréd és Chivot Henrik, Theavirág, operette 3 felv., zenéje Lecog Károlytól (először ápr. 13.); Scribe és Mellesville, A havasi kunyhó, víg dalmű 1 felv. (először 1871. decz. 29.); Meilhac és Halevy, Perichole az utczai énekesné, operette 3 felv., zenéje Offenbachtól (1872. okt. 30.); Moineau J., A három csőrű kacsa, operette 3 felv. ford. Beődyvel (először decz. 26.); Chivot és Durut, A szép Dunois lovag, operette 2 felv., zenéje Lecocqtól (1873. okt. 2.); Nuiter és Trefeu, operette 3 felv., ford. Somosyval, zenéje Offenbachtól (először 1874. jan. 29.); Angeli franczia után átdolgozva, Hushagyó kedd és a szoknyás regiment, legujabb farsangi tréfa 3 szak., zenéje Müller A-tól (először február 17.); Halevy és Moineaux, A rablók, ford. és zenéje Latabártól (ápr. 14.); lefordította még Nestroy, A kalandor cz. vígjátékát 4 felv., (előadták Pécsett 1837. ápr. 27.); zenét szerzett a Benedek József, A szegedi kupecz cz. magyarított 3 felv. népszinművéhez (Kassán 1862. jan. 2.)
Munkája: Meilhac és Halévy, Kékszakállú herczeg. Bohózatos víg operette 4 felv. Ford. Debreczen, 1869. (Kassán 1868. nov. 7., Budapesten 1877. jún. 22.)
Honmüvész 1837. 39. sz.
Hölgyfutár 1856. 96. sz.
1873: Fővárosi Lapok 154. 159. sz., Budapesti Közlöny 159. sz.,
Lenhardt Ede, A magyar színészet Évkönyve 1873-ra. 37. l. arczk.
Déryné Naplója. Bpest, 1880. II. 264., 271., 282-285., 397., 398. l.
Báthory Romancsik Mihály, Magyar szinészek és színésznők életrajzai. Kassa, 1883. 60., 88., 126. l.
Petrik Könyvészete.
Gyászjelentés és egykorú szinlapok.