róm. kath. plébános, L. Dávid községi biró, földmívelő és ladányi Boros Julianna székely huszár (primipilus) szülők fia, szül. 1852. febr. 27. Osdolán (Háromszékm.); gymnasiumi tanulmányait Kézdi-Vásárhely-Kantában és Csik-Somlyón, a bölcseletet és theologiát Gyula-Fehérvárt végezte 1876. decz. 23. pappá szenteltetett; káplán volt 1877. febr. 1-től 1879. márcz. 15-ig Kézdi-Szentléleken; ekkor lelkésznek küldetett Alsó-Csernátonba, mire 1883. okt. lemhényi (Háromszékm.) plébános lett, hol jelenleg is működik. A kézdi-orbai esperesi kerület jegyzője és státusgyűlési képviselője, a kézdi-vásárhelyi oltáregylet titkára, Háromszékvármegye törvényhatósága és tanítói nyugdíjbizottságának tagja, miniszteri iskolalátogató s az erdélyi szentferenczrendiek confratere.
Czikkei a M. Államban (1878. 9. sz. A szárazpataki róm. kath. új iskola építésének története, 1878. jan. 28. Erdélyi állapotok, 1893. aug. 11. Az erdélyi protestánsok házassági biráskodása sat.), a Közművelődésben (1880. Az alcsernátoni plébánia felavatása ünnepélye sat.); írt még a Havi Közlönybe, Erdély egyházmegyei Értesítőbe, Katholikus Társadalomba, a Kézdi-Vásárhely és Vidékébe, Székely Közlönybe, Székelyföldbe az Isten Igéje (IV: 1877.), a Közművelődés (1879.) és a többi (számszerint 30) a Jó Pásztor, melynek 1884-88-ig rendes munkatársa volt, hozták. Az oltáregylet gyűléseiről rendesen ő ír a lapokba, titkári jelentéseket (1888-1900.); a Magyar Államban közölte s megírta a nevezett egylet történetét (1876-92.), mely a kézdivásárhelyi Emlékkönyben (1893) jelent meg.
Székely kath. hitszónok cz. most rendezi sajtó alá egyházi beszédeit.
Álneve s jegyei: Perkőalji, Erdőalji, Kőhegyi, Kétvidéki, Cseresznyéssi, Osdolai, Gratus és L. J.
M. Sion 1890. 554. l. és önéletrajzi adatok.