kanonjogi doktor, r. kath. áldozópap a beszterczebányai egyházmegyében, szül. 1868. jún. 29. Német-Prónán (Nyitram.); tanulmányait a budapesti egyetem hittani karán végezte s 1891. júl. 2. fölszenteltetett; azután segédlelkész volt és 1892 óta az egyházmegyei hivatal levéltárnoka és püspöki szertartó, a korponai községi felső népiskola igazgatója.
Munkái:
1. Az egyházi festészetről Bpest, 1888.
2. Az Itala és Vulgata. U. ott, 1890. (A budapesti egyetem hittudományi karától pályadíjjal jutalmazott értekezés.)
3. A szyr, kald és arab diakritikus jelek. U. ott, 1891. (Ugyanazon kartól pályadíjjal kitüntetett értkezés.)
4. Nabukodonozor büntetése. U. ott, 1891.
5. Az eskü kanonjogi szempontból. Beszterczebánya, 1894. (Doktori felavató értekezés.)
6. A valláserkölcsi nevelés fontossága korunkban. Bpest, 1896.
Schematismus Neosoliensis 1893. 104. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 246. l.