Lány (kézsmárki Jakoby) Bertalan,
miniszterti tanácsos, szül. 1851. márcz. 21. Hibén (Liptóm,), hol atyja főszolgabiró volt; iskoláit Liptó-Ujvárt, Késmárkon, Miskolczon, Iglón és Eperjesen végezte. Tanulmányainak befejezése után a kir. kincstári jogügyek igazgatóságánál mint fogalmazó-gyakornok nyert alkalmazást. 1873-ban letette a köz- és váltóügyvédi vizsgát. 1873-84-ig Liptószentmiklóson ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1884. a birói pályára lépett és mint a rimaszombati kir. törvényszék birája főleg a bányaügyi törvénykezés valamint a bányatelekkönyvi intézmény fejlesztése körül buzgólkodott. 1889-ben a budapesti kir. itélőtáblán kisegítő biró, 1890. pedig rendes biró lett. Részt vett a bányatelekkönyvi rendtartás kidolgozása végett 1890 folyamán megtartott szaktanácskozmányban, utóbb pedig megbizást kapott a bányajogi codificatio alapelveinek rendszeres kidolgozására. 1891-ben az igazságügyi miniszteriumban mint törvényelőkészítő nyert alkalmazást és ebben a minőségben részt vett Szilágyi Dezső igazságügyi miniszternek igazságügyi reformmunkálataiban. Tagja volt annak a szaktanácskozmánynak, mely 1892. és 1893. a sommás eljárásról szóló törvény tervezetét tárgyalta; midőn pedig a javaslat törvényerőre emelkedett, Szilágyi őt bízta meg a törvény életbeléptetésére s végrehajtására vonatkozó munkálatokkal. E végből a miniszter megbizásából hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Svájczban; elkészítette az új ügyviteli szabályok és a többi életbeléptetési s végrehajtási rendeletek tervezeteit és ugyancsak a miniszter megbizásából gyakorlati kézikönyvet is írt. Ő dolgozta ki az osztrák igazságügyminiszter megbizottjával együtt a Konstantinápolyban fölállítandó consuli főtörvényszék szervezetének szabályzatát és a többi életbeléptetési s végrehajtási rendeletek tervezeteit. 1883-86-ig felügyelője volt a hibbeli evangelikus egyháznak s 1893 óta birája a magyarhoni ág. evang. egyház egyetemes törvényszékének. 1889 ót atagja a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak. 1895-ben lett miniszteri tanácsos. Fiatalabb éveiben a zenét is művelte; nyomtatásban is megjelent több szerzeménye, melyek közöl nagyobb figyelmet keltett a Bucsu és Viszontlátás cz. zenekölteménye (1870.)
Czikkeket írt a Képes Ujságba és Jó Barátba (1867); nagy része volt az 1877-ben Liptószentmiklóson megjelent első magyar lapnak, a Tátravidéki Hiradónak alapításában és szerkesztésében; a Jogtudományi Közlönyben (1883. Az ügyvéd mint meghatalmazott, 1887. A bányaügyi eljárás és könyvism., 1888. A közadós jogcselekménye-e az ellene a csőd küszöbén foganatosított végrehajtás?, 1889. A készpénzkövetelés fogalommeghatározásáról, A bírói kar szinvonalának emelése sat.); több szaklapban megjelent czikkein kívül a Pallas Nagy Lexikonának és a Közigazgatási Lexikonnak is munkatársa.
Munkái:
1. Az elidegenítési és terhelési tilalom. Bpest, 1889. (Különnyomat a Jogból.)
2. A bányászati czélokra kisajátított területek telekkönyvezése, különös tekintettel a bányavasutakra. U. ott, 1890. (Különny. a Jogi Szemléből.)
3. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügypolitikai jelentősége és alapelvei. U. ott, 1892.
4. A bányamivelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal. U. ott, 1891. (M. Jogászegyleti Értekezések 64.)
5. Utmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények gyakorlati alkalmazására. Iratmintákkal és példákkal. A m. kir. igazságügyminiszter megbizásából. U. ott, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1895.)
6. Az örökösödési eljárás. A törvény és vonatkozó rendeletek teljes anyagának feldolgozásával. U. ott, 1896.
7. A bányajog alapelvei, tekintettel a bányajogi kodifikáczio feladataira. U. ott, 1897.
8. A járásbiróságok ügyvitele. U. ott, 1898.
Társszerkesztője volt az Eperjesen megjelent első magyar lapnak: a Felvidéki Lloydnak 1872-ben; egyik alapítója volt 1882-ben a Tátravidéki Hiradónak Liptó-Szent-Miklóson és a lap szerkesztője 1884-ig
M. Könyvészet 1889-90., 1892., 1894., 1896-1898.
M. Ujság 1895. 123. sz.
Budapesti Hirlap 1897. 183., 1898. 230. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 246. l. (Heil Fausztin).