jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő s a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1849. okt. 13. Pesten jómódú polgári iparos szülőktől (atyja alapította a ma is virágzó porczellángyárat). A gymnasiumot a pesti kegyesrendieknél végezte. Az érettségi vizsga letétele után 1866-ban atyja Párizsba küldötte, hol félév alatt elsajátította a franczia nelvet, az angolt már előbb tanulta. A I. évi jogot a pesti egyetemen, a II. Berlinben, a III. és IV. ismét Budapesten hallgatta. 1873-ban újra kiment Berlinbe, hogy a történelmi tudományok terén is kellő alaposságot szerezzen; onnét Olaszországba utazott, hol kilencz hónapot töltött. Hazatérve, a jogi szigorlatok után 1877-ben a nemzetgazdaság magántanára lett a budapesti egyetemen. 1877-től az Ellenőr munkatársa volt, 1881. decz. 13-tól mint lapvezér annak szerkesztője is. 1882. aug. 31., mikor az Ellenőr a Honnal egyesült, a kettőből alakult új lapnak, a Nemzetnek, lett munkatársa. 1874-ben a szakcsi kerületben választották meg képviselővé szabadelvűpárti programmal; 1881-ben Pápa város választotta meg képviselővé (s 1896-ig e kerületet képviselte), 1897 óta Nagybánya képviselője; első beszédét 1879. febr. 21. tartotta azon évi költségvetés általános tárgyalása során; 1882-ben a budapeti egyetemen a statisztika rendes tanárának neveztetett ki; egyszersmind a nemzetgazdaság pénzügytan és pénzügyi jog jogosított tanára; 1884-85-ben a jogi karnak dékánja volt. 1883. máj. 17. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta (1892. máj. 5. rendes tag, 1893-ban a nemzetgazdasági bizottság elnöke lett.) Az 1885-ben alakult nemzetközi statisztikai hivatalnak is tagja. 1889-ben pénzügyminiszteri államtitkárrá neveztetett ki. Az 1892. valuatörvények s a conversióra vonatkozó tárgyalások körül szerzett érdemeiért a Lipótrend középkeresztjét nyerte. 1893-ban megvált a pénzügyminiszeriumtól és újból elfoglalta egyetemi tanszékét. 1894-ben megalapította a magyar közgazdasági társaságot, mely szintén elnökévé választotta. E mellett különösen az utolsó években tevékeny részt vett a képviselőház vitáiban és a quotabizottág tagja is volt. 1896-ban a képviselőház egyik alelnöke lett, mely minőségében bizottsági tagságra nem vállalkozott többé, s csak a felirati bizottság tagjai sorában foglal helyet. 1894-ben a VIII. nemzetközi demographiai congressuson a demographiai csoport elnöke volt.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1869. Berlini levelek, A berlini kávéházakról, 1871. Julius Caesar), a Figyelőben (1871. Az európai erkölcsök története Augusztustól Nagy Károlyig, Buckle és műve, 1872. Burckle és Lecky, Szerdahelyi Kálmán, A «magyar Molière» könyvism. 1874. Irodalmi merénylet, Kákai Aranyos és könyvism.); külföldi utazása alatt, különösen Olaszországból leveleket írt a Honba és az Ellenőrbe (1875-76); a Nemzetg. Szemlében (1877. A kettős valutáról, Az ezüst készletről és annak megoszlásáról, A magyar iparélet történeti fejlődése, Az osztrák-magyar nemzetgazdák második congressusa, 1878. A védvám és a történelem, 1880. A magyar és osztrák államháztartás 1868-tól 1877-ig, 1881. Az értékelmélet az ujabb angol felfogás szerint, Társadalmi deficit, 1889. A munkások biztosítása baleset ellen Ausztriában, 1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt, Magyarország adóstatisztikája, 1891-ről, Adatok az 1891. évi adóstatisztikához); az Ellenőrben (1879. 256. sz. Eötvös József), a Nemzetben (1883. ifj. Széchenyi Imre gróf «Amerika levelei» ellen írt két agrárpolitikai czikke, 1885. 354. sz. Az académiáról sat.); a Budapesti Szemlében (XII. 1876. könyvism., XIV. 1877. A spekulatióról, 1885. Magyarország népmozgalma 1880-1883., 1895. A nemzetiségek aránya Ausztriában); a Közgazdasági Szemlében (1893. A benső gyarapodás szerepe népességünk szaporodásában az utolsó évtized alatt.) Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Erő és anyag. Tapasztalati természetből szerzett tanulmányok. Büchner Lajos után ford. Lipcse, 1870. (2. kiadás. Ugyanott, 1873.)
2. Nőudvarlás. Eredeti vígj. 1 felv. Pest, 1871. (Nemzeti Szinház Könyvtára 20.)
2. Ilda. Szomorújáték 3 felv. Bpest, 1875.
4. Cartel és a magyar forgalom önállósága. U. ott, 1875. (Névtelenül.)
5. Buckle H. Tamás, Anglia művelődésének története. Magyarul kiadták: Beksics Gusztáv ... Láng Lajos ... U. ott, 1878-1882. Nyolcz kötet (Egy részét fordította.)
6. Pénzügytan. A m. tudom. akadémia megbizásából Leroy-Beaulieu után ford. U. ott, 1879-81. Négy kötet.
7. A társadalmi deficit. Függelékül egy nyilt levél nógrádi Szontagh Páltól és szerző válasza: Az érkező és távozó Magyarország U. ott, 1881.
8. A magyar és osztrák államháztartás 1868-1877. U. ott, 1881. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből VI. 9. Németül: U. ott, 1881. Francziául. Páris, 1881.).
9. A közgazdaság tudomány rendszere. I. A közgazdaság elmélete. U. ott, 1882.
10. Minimum és homestead. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből. I. 7.).
11. Minimum és majorátus. U. ott, 1883. (Értekezések a nemzetgazdaság és sat. köréből. II. 1.).
12. Hazánk értelmi és anyagi fejlődése 1870-1880. U. ott, 1884. (Értek. a nemzetg. és stat. köréből II. 4. Ism. Nemzetgazdasági Szemle.)
13. Magyarország statisztikája Keleti Károly és Jekelfalusy József közreműködésével szerkeszti ... U. ott, 1884-87. Két kötet. (I. Irta a Bevezetést 1-28. I. és a Mozgó népesség cz. részt 310-491. I. Németül: U. ott, 1885.)
14. A népoktatás hazánkban 1869-1884. U. ott, 1884. (Értekezések a társad. tud. köréből VIII. 7.)
15. Emlékbeszéd dr. Konek Sándor felett. Bpest, 1886. (Emlékbeszédek III. 9.).
16. A közgazdasági adózás alapelvei Ricardo Dávidtól, ford. U. ott, 1887. (Nemzetgazdasági Irók Tára 5.)
17. Magyarország népmozgalma. 1880-85. Budapest. 1888. (Értekezés a társad. tudom. köréből IX. 9.)
18. A középoktatás hazánkban 1867-1886. U. ott, 1891. (Értekezések a társad. tudom. köréből IX. 3.)
19. Dékáni beszéd a budapesti kir. m. tudomány-egyetem 1893-1894. tanévének megnyitásakor. Ugyanott, 1893.
20. Emlékbeszéd Grünwald Béla lev. tagról. U. ott, 1895. (Emlékbeszédek VIII. 8.)
21. Beszéd, mondta Nagybányán 1846. okt. 18. Nagybánya, 1896.
22. Javaslat a quóta megállapítására. Bpest, 1897.
23. A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában. U. ott, 1898.
Szerkesztette a Nemzetet 1882. szept. 1-től 1883. jan. 13-ig Budapesten.
Kéziratban: Első pátiens cz. bohózat és Ibolyacsokor cz. vígjáték (előadták 1867 körül a Molnár György budai lánczhidfő melletti szinházában.)
Levelei Kertbeny Károlyhoz, Berlin, 1874. jan. 24., 27., márcz. 26. (a m. n. múzeumban.)
Magyarország és a Nagyvilág 1882. 53. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-88., 1893., 1895., 1897-98.
M. Nép 1888. 7. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1889. 18. sz. arczk., 1894. 35. sz. arczk., 1897. 42. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vécsey Tamás, A budapesti k. m. tudományegyetem jog- és államtudományi karának ismetetése 1667-1896. Bpest, 1896. 9., 14., 17. l.
Budapesti Hirlap 1897. 278. sz.