mérnök, szül. 1850. máj. 30. Pellioban (Lombardia); mérnöki tanulmányait Milanoban végezte; azután atyját szolgálta építkezési vállalataiban. 1870-ben atyjával Magyarországba jött és a magyar nemzetet megszerette; a vizi szakra adta magát és állandóan Pozsonyban telepedett le, hol díszes palotákat építtetett. Az 1885. országos kiállításon a magyar városokra vonatkozó régi könyvei- s rézmetszeteiből összeállított gyűjteménye általános feltünést keltett és a nagy oklevelet nyerte. Egyik nevezetes tette, hogy saját költségén mérnökileg fölmérte a Dunát Pozsonytól Orsováig 1890-ben találmánya, az önműködő sikló, általános feltünést keltett és alkalmazást nyert a pozsony-dévényi gránitkőbányákban és a felső Dunának 1886 óta folyamatban levő szabályozásánál; szabadalmat nyert reá Magyarországon kívül Ausztriában, Franczia-, Belga-, Angol-, Német-, Olaszországban és Amerikában; leírása pedig több európai nyelvre lefordíttatott. A magyar történelmi társulatnak alapító tagja volt. Mint szenedélyes régész Árpád sírjának felkutatásán fáradozott. Régi 14000 darabból álló térképgyűjteményét Budapest fővárosnak adományozta. Ő Felsége 1894. aug. a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki; a szerb Takovarend és a rumén kir. korona-rend lovagja volt. Halála után könyvgyűjteményét és képtárából a magyar tárgyú festményeket a magyar kormány a nemzeti múzeum számára megvette; a többi könyvet, képeket (egyik Rubens-képet Munkácsy negyedmillió frt. értékűnek becsülte) és nagybecsű rézmetszetgyűjteményét 1895. okt. Kölnben elárverezték. 1895. márcz. 9. öngyilkos lett Pozsonyban.
Czikkei a Pozsonyvidéki Lapokban (1880. 27. és köv. sz. A Duna-szabályozás kérdése Dévény és Gönyő közt), a Pester Lloydban (1894. jún. Árpád sírjának kutatásáról, melyet Hainburg mellett egy tumultusban vélt megtalálhatni.)
Munkái:
1. A Dévénytől Gönyőig terjedő Duna folyam szabályozási terve 1878. (Rajz.)
2. A Duna folyam Dévény és Duna közti szakaszának hossz-szelvénye 1879. (Rajz.)
3. Über die Wasserstrassen Mittel-Europa's mit besonderer Berücksichtigung der Regulirung des Donau-Stromes zwischen Theben-Gönyő. Pressburg, 1879. (Magyarul: U. ott, 1880.)
4. Rettung Ungarns von Überschwemmungen. Wien, 1882. Két térképpel (Magyarul: Magyarország ármentesítése. Bpest, 1882. I. A Duna és mellékfolyóinak ártere Alsó-Magyarországon, II. A Duna hossz-szelvénye Magyarországban. Arány 1:144,000.)
5. Die Übershwemmungen in Ungarn und die Regulirung der unteren Donau. Pressburg, 1887. (Magyarul: U. ott, 1887.)
6. Közép-Európa valamennyi víziutainak átnézeti térképe 1: 400,000. Hely és év n.
7. A Duna és mellékfolyói ártere Felső-Magyarországon 1: 144,000. A cs. és kir. katonai földrajzi intézetek felvétele után.
Kéziratban: Vocabularium Ital., Gall., Hisp., Vlach., Angl., Germ., Hung., Serb., Bohem., Russ. Ivrét 302 levél (a m. n. múzeumban).
Tipray Könyvészete 1879-80.
Horváth Ignácz Könyvészete 1882., 1887.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Közlöny 1894. 189. sz.
1895: Nemzet 69.; Egyetértés 68.; Budapesti Hirlap 68. sz., Századok 129. lap. (Szinnyei J.)
Pallas Nagy Lexikona XI. 233. I. (Dézsi Lajos) és gyászjelentés.