hirlapíró, szül. 1861-ben Miskolczon (Borsodm.), hol atyja (katonatiszt) akkor nejével átutazóban volt; atyja később közigazgatási hivatalnok lett Nyiregyházán és L. is ott nevelkedett. Szüleit korán elvesztvén, mint szegény árvát Feichtinger Miksa dohánybevallási főnök fogadta házához; ugyanott végeze a középiskolát. Aradon kezdte hirlapírói pályáját; onnét Debreczenbe ment és a Debreczeni Ellenőrnek egyik segédszerkesztője volt; végre Budapestre került és az akkor még ellenzéki Pesti Naplónál, később a Nemzeti Ujságnál belmunkatárs volt. Tüdőbajának rohamos előhaladása elviselhetetlenné tették szenvedéseit, úgy hogy a szent Rókus közkórházban öngyilkosságot követett el, főbe lőtte magát; az orvosok azonban megmentették, a golyót kivették a fejéből és a sebét begyógyították; tüdőbaja azonban két hét múlva 1896. ápr. 19. megölte őt.
Czikkei a Nemzeti Ujságban (1896. 117. és köv. sz. A tudományok útján cz. eredeti regénye jelent meg); írt a vidéki lapokba is; így az aradi Alföldbe (1883-1885.) sat. Hátrahagyott kézirataiból a Debreczeni Hirlap (1897. 57. sz.) közölte A pokol cz. czikkét és a Győri Független Ujság (1897. 3. sz.) Aranylégy a hálóban cz. tárczáját.
Nemzeti Ujság 1896. 109., 110. sz.
Budapesti Hirlap 1896. 109. sz.