elemi leányiskolai igazgató, szül. 1841. szept. 6. Vindornyafokon (Zalam.), hol atyja urasági gazda volt; szülei 1847-ben Keszthelyre, a családi származási helyére költözködtek; iskoláit tehát 1848 tavaszán ott kezdette meg; a gymnasium alsó négy osztályát szintén Keszthelyen a premontrei tanárok vezetése alatt végezte; innét Székesfejérvárra ment az V. osztályba, hol az ellenszenves bánásmód elvette tanulási kedvét; azonban mások ösztönzésére 1862. szept. 20. a győri mester-képző intézetbe ment és magántanítással tartotta fönn magát. A képző kétévi tanfolyamát elvégezvén, magyar tannyelvű elemi főiskolákra szóló tanképesítő oklevelet nyert. 1864. augusztustól nevelő volt Győrött Petz Adolf ügyvédnél; ezalatt megtanulta a zenét és jártasságot szerzett a német és franczia nyelvekben is. 1865. márcz. 1. Pestre jött, hol a Mátyás-tér 10. sz. magán iskolában alkalmazták kisegítő tanítónak 20 frt havi fizetéssel. 1866. febr. 18. Abonyba ment tanítónak. 1868 elején Pestváros tanítóinak fizetése szerveztetett és ő visszatért a fővárosba, hol szept. 22. helyettes altanító lett a ferenczvárosi elemi főiskola leányosztályában, 1871. okt. 1-től a költő-utczai elemi főiskolában osztálytanító volt. Az igazgató-tanítói vizsgát is letévén, 1877. aug. 30. a józsefvárosi Bezerédj-utczai iskolához ideiglenes igazgatónak nevezték ki, 1878. aug. 8. a fővárosi tanács megerősítvén igazgató-tanítói minőségében, az ó-budai leányiskolához helyezte át. Részt vett a népnevelők budapesti egyletének megalakításában s alelnöke volt a paedagogiai szakosztályának. Jelenleg a VI. ker. érsek-utczai elemi leányiskola igazgatója. Különös buzgalmat fejtett ki a tanítói állás anyagi s erkölcsi emelése érdekében. Tagja a főváros összes népnevelési egyesületeinek. Az egyetemes tanítógyűléseknek is állandóan tagja s 1890-ben egyik elnöke volt. Az 1878-ban tartott 3. egyetemes gyűlés végrehajtó bizottságának az elnökségét 12 évig viselte. 1890 óta a magyarországi tanítók országos bizottságának elnöke. 1872-ben Pauler a népnevelők egyesületének ajánlatára kitüntetési díjban részesítette. 1873. a bécsi világkiállítás tanulmányozására küldték ki; a kereskedelmi miniszter az 1896. nemzeti kiállítás rendezőbizottságának is tagjává nevezte ki. Működéseért több tanítóegyesület tiszteletbeli tagjává tette s a tanítóság 1893-ban arany tollal tisztelte meg.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. Tudósítása az abonyi tanítói kar által rendezett tavaszi mulatságról, 1870. Az osztály- vagy váltakozórendszer alkalmaztassék-e népiskoláinkban?, 1873. Világtárlati csarnok, 1885. Beszéde az árvaházi egyesület küldöttségének élén, 1888. Göndöcs Lajos, 1890. A IV. egyetemes tanítógyűlés tételei és a szakosztályok. Felhívás Magyarország néptanítóihoz, 1892. Hamis vádaskodás) sat., a M. Paedagogiai Szemlében (1881. Az Eötvös-alap és a néptanítók, Bálint Mihály életrajzával), a Népnevelők Lapjának belmunkatársa volt és több tanügyi czikket írt a Hon, Ellenőr, Pesti Napló és Nemzeti Hirlap cz. napilapokba többnyire álnév alatt.
Munkái:
1. Földrajz. Győr, 1864.
2. ABC és olvasókönvy. Bpest, 1876. (többekkel együtt 10,000 példányban nyomatott és 1889. u. ott. Ism. Bökényi Dániel, A magyar ábc- és olvasókönyvek történeti fejlődése. M.-Sziget, 1891.)
3. Földrajz a népiskolák III. és IV. osztályai számára. A miniszteri tanterv utasítása szerint s a nagyobb városok viszonyaira való tekintettel. Bpest, 1877. (Neiger Sándorral együtt. Ism. Néptanítók Lapja 354. 1. 2. kiadás 1878., 9. k. 1885., 12. k. (1886.)
4. Földrajz a fővárosi elemi népiskolák III-VI. osztályai számára. Bpest, 1878. Négy kötet. (Neiger Sándor társaságában, III. 4. teljesen átdolg. kiadás 1880., 15. jav. k. 1889., 17. k. 1893., IV. 4. k. 1880. 15. jav. k. 1889., V. 4. jav. k. 1886. V. és VI. oszt. sz. átdolgozta Kiss Áron 6. k. 1889. Bpest.)
5. A fővárosi tanitónők férjhez menetelének kérdése. U. ott, 1881. (Cserfoki Aladár álnévvel.)
6. Képes magyar olvasókönyv az elemi népiskolák II-VI. osztályai számára. U. ott, 1887-90. Négy kötet. (Lutenberger Ágost és Péterffy Sándorral együtt. II-IV. 2. kiadás1890., V-VI. 4. jav. k. 1895.)
7. Huszonöt esztendő a népnevelők budapesti egyesülete történetéből 1868. 1893. U. ott, 1893.
Társszekesztője volt a Népnevelők Lapjának 1872-73-ban és szerkesztője 1876-80-ig; Péterffy Sándorral együtt szerkesztette a Deák-Emlék és Királyi ünnepek emléke cz. könyvecskéket és a budapesti tanítóegyesület Évkönyvét.
Álnevei: Várfoki Elemér, Gyenes Antal és Rezi sándor (a Népnevelők Lapjában.)
Paedagogiai Szemle 1881. fénynyom. arczk. (Somlyay József.)
Paedagogiai Encyclopaedia. Szerk. Verédy Károly. Bpest. 1886. 572. l.
M. Könyvészet 1886-87., 1889., 1890., 1893-94.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 200. l.