jogi doktor és akadémiai tanár, szül. 1835-ben; 1857-1862-ig a budai, majd a pesti cs. kir. törvényszéknél mint járulnok szolgált; 1863-ban a nagyváradi akadémiához segédtanárrá és könyvtárnokká, 1866-ban a történelem és statisztika rendkívüli, 1869. rendes tanárává neveztetett ki. 1867-től előadta a magyar állam- és jogtörténetet, a magyar közjogot, közigazgatási és pénzügyi törvényismét. 1871-ben Svájczba utazott és munkába vette Nagyvárad statisztikájának megirását, mint az országos statisztikai hivatal kültagja. 1874-ben a nagyváradi akadémia ujjászervezése alkalmával az encyclopaedia, magyar közjog és politika tanszékére ment át, melyen 1879. szept. 22. Uj-Pesten 44. évében történt haláláig maradt.
A nagyváradi kir. jog- és államtudományi kar Almanachjában (1877. Emlékbeszéd Deák Ferencz fölött.)
Munkája: Az ausztriai-magyar birodalom statisztikájának vázlata jogghallgatók számára. Pest, 1870.
Petrik Könyvészete.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 77., 90., 92-101., 155., 156. l. és gyászjelentés.