Kezdőlap

Kürthy Emil (fajkürthi),

földbirtokos, K. József Barsmegye I. alispánja és Pély Nagy Bertha fia, született 1848. márczius 14. Endréden (Barsm.); a gymnasiumot Pozsonyban, a jogot a győri akadémián hallgatta; azután Barsvármegyében volt segédszolgabiró; 1875-ben a budapesti kir. törvényszékhez aljegyzőnek nevezték ki. Ezen állását azonban csakhamar elhagyta s a hirlapírás terére lépett. A Pesti Hirlap megindulásakor (1878. decz.) annak tárczarovatát vezette (sok szinházi csevegést és barangolást írt a lapba Egy látcsöves úr és Kóbor lovag aláirással); később a Pesti Naplóba írt, most pedig a Magyar Hirlap munkatársa. Jelenleg bajkai birtokán (Barsm.) lakik.

Czikkei a következő lapokban: Pozsonyvidéki Lapok (a 70-es években budapesti tudósítója volt), Magyarország és Nagyvilág (1881. Könyvárusnál), Ellenőr (1881. 226. sz. Imogen, Shakspere Cymbelineje), Arad és Vidéke (1881. 7. sz. tárcza), Békésmegyei Közlöny (1881. 141., 142. sz. A magyar irodalom és a külföld; több vidéki lapban is). Fővárosi Lapok (1883. 63. sz., szinműkritika), Képes Családi Lapok (1883. rajz), Pesti Hirlap (1883. 85. sz. Calderon, 1855. 107. Damas Sándor otthona, 1887. 198. Eöry Pordán Gusztáv, 267. Három matrona: id. Lendvay Mártonné, Egressy Gáborné, Bartha Jánosné, kik a nemzeti szinházban jelen voltak, 354. sz. B. L. nyomorban, 1888. 234. Lear király a nemzeti szinházban), Vasárnapi Ujság (1884. Hegyi Aranka, 1890. A népszinház primadonnái), M. Salon (VIII. 1887. Blaha Luiza szerepei, mint hirlapíró, X. 1888. Pálmai Ilka), P. Napló (1890. 425. szám. Blaha Luiza itthon, 1891. 32. Szathmáryné, 40. sz. Antik arczképek), Szabadság (Székesfehérvár, 1890. Csillag Teréz pártfogói), M. Hirlap (1891. 242. sz. Csiky a ravatalon), Ország-Világ (1892. Gerster Etelka, Bianchi Bianca); sokat írt, többnyire névtelenül, saját lapjain kívül a neje Háztartásába sat.

Munkái:

1. A szökevény, vígjáték 1 felvonásban. Bpest, 1881. (először a nemzeti szinházban márcz. 4. Ism. P. Napló 64., P. Hirlap 63., Ellenőr 129. sz. és Beőthy Zsolt. szinműirók 161. 1.)

2. Mayne-Reid, A skalpvadászok. Regényes történet a serdültebb ifjuság számára átdolgozta. U. ott, (1884).

3. Mayne-Reid, A fiatal utazók. Ford. U. ott, 1886. (Szünidei Könyvtár 3-5.)

4. Delpit Albert, Solange. Regény. Ford. U. ott, 1886. Két kötet.

5. Az aranyos. Elbeszélés fiatal leányok számára. U. ott, 1888. (2. kiadástt ért.)

6. A komikus. U. ott, 1888. (Monologok 13. először ár. 23. a m. kir. operaházban rendkívüli előadásban. Ism. P. Napló 115., P. Hirlap 115. sz.)

7. Mark Twain, Tamás urfi kalandjai. Az ifjuság számára Hughes N. L. átdolg. után. U. ott, év n. 70 képpel.

8. Nők barátja. szinmű Dumas után ford. U. ott, 1899. (Fővárosi szinházak Műsora 42.)

Egy pár kis tárczája: Aus der Sommerfrische cz. németül is megjelent.

Kéziratban: Pirók és Piroska, franczia minta után készült eredeti szinmű; fordított szinművei: Erckmann-Chatrian, A Rantzauk, szinmű 3 felv. (először a nemzeti szinházban 1882. szept. 27.), Feuillet Octave, Egy párisi regény, szinmű 5 f. (először 1883. jan. 18. a népszínházban), Egy zóna-utazás, alkalmi bohózat 5 felv., francziából átdolgozta, (először 1889. aug. 11. a városligeti nyári szinkörben), Ganghofer és Broziner, A valeni nász (először 1897. nov. 25. a vigszinházban), Ordoneaux és Valabregue, Durand és Durand, bohózat 3 felv. (a vígszinházban többször adták), Ifjú Dumas, A nők barátja; a vígszinház számára: Cadillac káromkodásai, vígj. 1 felv., Labiche, Ha te úgy, én is úgy; Krecsányi budai szinkörében: A savoyard, operettet adták elő; a népszinházban: A fehér egér, operettet (Erdélyi Zoltánnal) és a nemzeti színházban: Bisson, A házi béke cz. vígjátékát.

Szerkesztette a Magyar Ifjuságot 1884-87. szept. 25-ig, azután a lap főmunkatársa volt 1888-ig és a Kis Világot 1892-től 1899 június végeig Budapesten.

Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 523. l.

P. Hirlap 1880. 20. sz.

M. Könyvészet 1887-88.

Kiszlingstein Könyvészete

Ország-Világ 1892. 13. sz. arczk.

Pallas nagy Lexikona XI. 137. l.

M. Hirlap 1897. 328. sz.

Szinészeti Közlöny 1897. 3. sz.