nyug. főgymnasiumi tanár, szül. 1827. jan. 6. Nagyszombatban (Pozsonym.) polgári szülőktől; a gymnasiumnak és a bölcseleti első osztálynak szülővárosában bevégzése után 1843-ban a szent-Benedek-rendbe lépett és a philosophia II. osztályát Győrött, a paedagogiai s classikai tanfolyamot pedig Bakonybélben hallgatta, mire tanárképesítési vizsgálatot tett. A theologiai tanfolyamot Pannonhalmán végezte. 1848-49-ben honvéd volt. Az 50-es években nevelőskdött. 1860-ban az októberi diploma után Pestre jött és 1861. márcz. 15. a budapesti kir. kath. főgymnasiumhoz helyettes tanárnak neveztetett ki. 1862-64-ig mint rendes tanár Baján tanított; 1864. júl. ismét a budapesti kath. főgymnasiumhoz helyeztetett át. 1863. márcz. újra tanári vizsgát tett; ez időtől fogva a magyar nyelvet és irodalomtörténetet adta elő. 1894. jan. 1. nyugalomba vonult és Budapesten tartózkodik.
Szépirodalmi, történeti sat. dolgozatai a Honderűben (1847. I. Don diego Manzanares, elb., II. A légtünde, allegoriai rege, Nagyszombat története); a Családi Lapokban (1853. Anna, II. Ulászló lánya, Diocletián és Florus, Ceylon, 1854. A hableány, 1854-1855. Paedagogiai levelek I-XII. Gusztáv és Aladár, színmű 1 felv. francziából, 1856. Strafford Tamás); a Religióban (1854. A vránai perjelség története); Füssy, Ifjusági Plutarchjában (Fenelon életrajza); a Családi Körben (Messena András, novella s több beszély); az Egri Értesítőben (1862. I. Napoleon 1813. hadjáratából); a Kalauzban (1864. munkatársa, szinbirálatok sat., 1856. Verancsics Antal életrajza); a Kath. Hetilapnak rendes munkatársa volt (vezérczikkek, tárczák, elbeszélések és életrajzok; Cuczor Gergely, Bessenyei György, Fáy András, Ipolyi Arnold, Erdélyi Ignácz missionarius, A magyarországi pálosrend története 1215-1526. cz. művéből több tárczaczikk, 1879. Kisfaludy Károly emlékezete, 1886. Fáy András, sat.); az Ifjúság Lapjában (1868. A siberiai számüzöttek ford.); a budapesti V. ker. kir. főgymnasium Értesítőjében (1873. Az emberi nem szellemi fejlődéséről, 1876. A nevelés és műveltségről, 1882. A pálosok eredete, 1883. Beszéd a bpesti V. ker. kir. főgymnasium 25 éves jubileuma alkalmával, 1885. A legujabb kath. költészet. 1889. A talaj mint közegészségügyi tényező, 1891. Az élet és aesthetika); a M. Bazárban (1888. A báró úr titka, Saint Julien Károly regénye 2 kötetben, ford.); a Szent László-társulat Évkönyvében (1876. A kereszténység, jelesen a katholicismus befolyása a művészetre); a Keszthelyben (1890. 11-13. sz. Füsy Tamás); az István bácsi Naptárában (1891. Szulik József a pap és költő). Az Egyetemes M. Encyclopaediába K. A. névjegy alatt a történelem és irodalom köréből közel ezer czikket írt.
Munkái:
1. Olvasmányok műfajilag rendezve. Tekintettel Szvorényi József ékesszólás tanára, az V. és VI. osztály számára. Pest, 1866. (2. kiadás. U. ott, 1870.)
2. Történeti képek és elbeszélések az ifjúság számára. Bpest, 1878. (Szombati Menyhért névvel.)
3. Allighieri Dante és kora. Irodalomtörténeti tanulmány. U. ott, 1878. (Különnyomat a budapesti V. ker. kir. kath. főgymnasium 1876-78. Értesítőiből.)
4. A grófné titka. Történeti elbeszélés. U. ott, 1879. (Szombati Menyhért névvel.)
5. Két elbeszélés: Margit házassága, A rejtély. U. ott, 1882.
6. Az árva. Eleszélés. U. ott, 1886.
7. A magyarországi Pálos-rend története. I. kötet. A legrégibb időktől a mohácsi vészig. U. ott, 1889.
Szerkesztette a Kath. Hetilapot 1886. ápr. 15-től decz 30-ig.
Álneve és jegyei: Szombati Menyhért (a lapokban is), Sz. M. és K. A.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.