Küküllei János, családi neve Tót-Solymosi Apród János,
krónikaíró, nemes Apród Miklós fia; atyja javaiból kiesve, a királyi nagy cancellária iródákja lett és itt ügyességével s szorgalmával megszerezte a király kegyét s visszanyerte Tót-Solymos (ma Tolcselmes puszta Sárosm.) birtokát. A papi pályán előbb az aradi, majd az egri káptalan olvasókanonokja volt; e mellett az egri, zágrábi és székesfehérvári káptalanban egy-egy kanonoki javadalmat élvezett. 1355. június 14. küküllei főesperes lett, 1363-1380-ig az esztergomi érseknek lelkiekben helytartója. Még 1395 körül is élt, mert 1397. máj. 24-én az esztergomi káptalan által tartott kánoni szemlén említik végrendeletét (melyet még nem hajtottak végre, tehát kevéssel ezelőtt halhatott meg); ebben különböző jó könyveket és egyebeket hagyott az eszterg. egyháznak.
Utolsó életéveiben írta össze I. (nagy Lajos király viselt dolgait, uralkodása kezdetétől egész végeig, sőt azon túl is 1386-ig. Hű és megbízható korirata az Anjou- kornak elsőrangú történelmi kútforrása. Ezen krónika a budai, dubniczi és Turóczi-féle krónikákba változatlanul van fölvéve Chronica Hungarorum de Ludovico rege a Joanne, archidiacono de Kikvlew cz. (Joh. de Thwrocz Chronicae Hungarorum Pars tertia. L. Bongarsus, Scriptores 92-190. l. és Schwandtner, Scriptores I. 171-198. l. ez legteljesebb. Másolata a dubniczi krónika kéziratában, a m. n. múzeumban; a budai krónika az első 1473. kiadás óta csak egyszer Podhraczky József által Budán adatott ki 1838-ban; a dubniczi krónikát Mátyás Flórián adta ki a Histor. Hung. fontes domestici III. kötetében Pécsett 1884-ben.) Magyarul: Első Lajos magyar királynak dicsőséges országlásáról, és élete fogytáig viselt dolgairúl, ugyan ő felsége János nevű belső-titoktartó nótáriussátúl ... szerzett rövid krónika. Melyet azon királynak frissebb emlékezetére, és a magyar nemzetnek dicsőségére, deákbúl ... P. Orosz Ferencz most ujonnan magyarra fordított, s némelly rövid magyarázatokkal megvilágosított, és bővített. Buda, 1760.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti irodalom Történte. Pest, 1852. I. 160., 162. II. 45. l.
Fejérpataky László, Irodalmunk az Árpádok korában. Bpest, 1878. 54. lap.
Századok 1893. 1-18., 97-106. l. (Pór Antal.)
Pallas Nagy Lexikona XI. 131. l. (Karácsonyi János.)
Kat. Szemle 1899. (Békesi Emil.)
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 61. l.