Kezdőlap

Kutschera József,

r. kath. segédlelkész, wellenfelsi K. Jakab kereskedő és Daimel Magdolna fia, szül. 1865. júl. 28. Gyulán (Békésm.); tanulmányait a jezsuiták kalocsai conviktusában végzte; 1882-ben a budapesti egyetem hallgatója, 1883-ban esztergomi növendékpap lett. 1886-ban az esztergomi képzőintézet tanárává nevezték ki. 1887. decz. 28. pappá szenteltetett föl; az 1888. tanév befejeztével Párkányban, 1890. Bpesten káptalani állást nyert. Ezen hivatala mellett ugyanez évben az V. ker. kir. főgymnasiumban hitszónok, 1891-től az V. ker. főreáliskolában hittanári tisztet végzett. Majláth Gusztáv gróf komáromi administrátornak erdélyi püspökké történt kineveztetése után 1897-ben a komáromi plébánia vezetésével bizatott meg; de már 1898-ban saját kérelmére, hivatalától fölmentve, Budapestre tért vissza, hol előbb a várban, most a belvárosban mint káplán működik: egyszersmind hittanár az angol kisasszonyok intézetében és az országos nőképző leánygymnasiumában és képzőjében.

Költeményei a Szépirodalmi Kertben (1886-89. néhánya Gyulai név alatt.) Czikkei az Egyházi Közlönyben (1893. Egyházi zenénk, czikksorozat); az Egyházi Zeneközlönyben (1893 végén megindulásakor rendes munkatársa lévén, Egyház nyelve, Szent misék és vecsernyék egybeállításának rendje, Utmutatás a directorium olvasásához cz. czikksorozatokat írta s az évfolyam összes szertartási mellékleteit; mai napig összesen 55 czikket írt a lapba); a M. Államban (1897. 279. sz. Püspöki rendelkezés az egyházi zene ügyében (1898.). Sajtó alá rendezte az első egyházi zenecongressus Munkálatait (1897.)

Munkája: Castitas a legszebb erény. Bpest, 1899. (Aster névvel a három kötetes műből az I.)

Szerkeszti az Egyházi Zene-Közlönyt 1895 óta s e lapnak tulajdonosa is.

Schematismus: Strigoniensis 1893. és önéletrajzi adatok.