székesfejérvári kanonok, szül. 1832. okt. 13. Györkönyön (Tolnam.); a gymnasiumot Székesfejérvárt járta; miután pap lett, a bécsi Pázmány-intézetbe küldték, hol a theologiát hallgatta. 1849-ben a haza védelmében vett részt. 1857-59-ben két évig nevelő volt Stankovánszky Imre tolnamegyei főispán házánál. 1859. júl. 6. fölszenteltetett; segédlelkész volt 1860-ig Csákvárt; főgymnasiumi tanár Székesfejérvárt 1863-ig; azután hitoktató 1866-ig és ugyanott a reáliskola igazgatója 1865-66-ban; azontúl plébános és szentszéki ülnök, 1876. alesperes, az elemi iskolák felügyelője, később kanonok lett. 1866-ban a kathol. országos autonomiai gyűlés alkalmával jelentékeny szerepet viselt.
Bölcseleti czikkeket írt a Kalauzba (1863-65); írt a Független Egyházba.
Nevét Kutynak is írják.
Magyarország és a Nagyvilág 1869. 44. szám arzk. (Ifj. Ábrányi Kornél.)
Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 405. lap.
Schematismus Alba-Regalensis 1894. III. l.