bölcseleti doktor, állami főreáliskolai igazgató és cz. főigazgató; szül. 1849-ben Agárdon (Fehrém.), hol atyja számadó volt a Nádasdy-uradalomban; 1872-75. tanársegéd volt a budapesti műegyetemen, 1874-ben nyert tanári oklevelet; 1875-87-ig a zentai községi gymnasium igazgatója; 1887. szept. 20. óta a székesfejérvári állami főreáliskola igazgatója.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1877. A földrajz tanítása a teljes elemi népiskolákban, 1878. A mértan tanítása az elemi népiskolában); a zentai r. kath. gymnasium Értesítőjében (1879. Tanügyi viszonyainkról.); a Nemzetben (1890. 11. sz. A csillagok világából); a székesfejérvári főreáliskola Értesítőjében (1893. Természettudomány és költészet, ugyanez a Székesfejérvár és Vidékében is, 10., 12. sz. A természettudományok haladásáról, 1896. Ünnepi beszéd, A középiskolai rajztanítás mint a művészeti nevelés eszköze); írt még az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe és a Nemzeti Iskolába.
Munkái:
1. Két algebrai egyenlet-resultansáról. A kiküszöbölési módszerek történeti ismertetése. Bpest, 1880.
2. Tudományés tanítás. Paedagogiai értekezés. Székesfehérvár, 1892.
Kliszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1892.
Rajner Névkönyve 125. l.
Szűcs Lajos, A Zenta-városi községi gymnasium története. Zenta, 1895. és önéletrajzi adatok.