nyomdász; szül. 1839-ben Debreczenben; tanulmányainak elvégzése után a könyvkereskedői pályára lépett. 1864-ben megvette a Werfer Károly-féle kőnyomdát. 1867-ben összeállította az Aradi vértanúk arczképcsoportozatát és Barabás Miklós által kőre rajzolva, kiadta Debreczenben (ez szolgált a későbbi kiadásoknak mintául). Számos kőrajz-kiadványai közt feltűnt a Kossuth Lajos megérkezése Budapestre 1848-ban cz. kőnyom. képe is; 1871-ben kiadta Blaháné-Kölesy Luiza kőny. arczképét. 1871-ben a debreczeni kő- és könyvnyomdákat és játékkártyagyárat összevásárolván, részvénytársulatot alakított és a társulatnak hat évi fennállása alatt igazgatója volt. 1876-ban az összes részvényeket magához váltotta s a saját neve alatt folytatta az üzletet. 1874. júl. 1. az akkori balközéppárt támogatása mellett és Szabó Antal szerkesztésével megalapította a Debreczeni Ellenőr politikai napilapot, melynek később felelős szerkesztője volt. Az általa kiállított kő- és könyvnyomdai termékek a londoni, szegedi, székesfehérvári kiállításokon részint díszoklevéllel, részint ezüst- és bronzéremmel tünttettek ki. 1891-ben megalapította a ma is fennálló Debreczeni Hirlap cz. politikai napilapot.
Munkája: Az aradi vértanuk. (Egy lap az 1848-1849. évi magyar forradalom történetéből.) Debreczen, 1867.
Szerkesztette és kiadta a Debreczen-Hajdúmegyei Közlönyt 1876. okt. 1-től decz. végeig, összesen 13 számát.
Önéletrajzi adatok.