nyug. főreáliskolai tanár, K. János uradalmi felügyelő fia, szül. 1822. jan. 7. Puszta-Jászteleken (Nógrádmegye); gymnasiumi tanulmányait 1831-ben Váczon kezdette meg; a II. osztályt a pesti, a III. és IV. a korponai s az V. VI-at ismét a pesti kegyesrendieknél végezte. 1837-39-ben a váczi püspöki lyceumban végezte a két évi bölcseleti tanfolyamot, mire egy évi mérnöki gyakorlat után 1840-ben a pesti egyetemen folytatta a két évi mérnöki tanfolyamot; egy évi ismételt mérnöki gyakorlat után 1844. ápr. mérnöki oklevelet nyert és a magyar középponti vaspálya építésénél mint segédmérnök nyert alkalmazást. 1851-től a budai m. kir. építészeti igazgatóságnál, később a temesvári igazgatóságnál működött. 1854-től mint magán mérnök tagosítási munkálatokkal foglalkozott. 1860. november 10-én a körmöczbányai állami főreáliskolához a mértani rajz helyettes, 1861. október 30-án a kassaihoz a mennyiségtan rendes tanárának nevezetet ki. 1865. ápr. 29. nyert tanári oklevelet. 1874-ben visszatért a körmöczbányai főreáliskolához, hol 1897. júl. 17. meghalt.
Programmértekezése a körmöczbányai állami főreáliskola Értesítőjében (A többtaguak n-dik hatványa.)
A körmöczbányai állami főreáliskola Értesítője.
Vasárnapi Ujság 1897. 30. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.