ügyvéd, költő, K. János és Illés Erzsébet szegény, földmívelő szülők fia, szül. 1811. ápr. 9. Egyházas-Hetyén (Vasm.); már ifjú korában kiváló tehetséget tanusított a költészet terén; bölcseleti s jogi tanulmányait kitünő sikerrel végezte s joggyakorlatra Hrabovszky Sámuel vasmegyei tiszti alügyészhez ment. Letette az ügyvédi vizsgát, mire hosszabb utazást tett Németországban; ez alkalommal ismerkedett meg Vajda Péterrel, kinek a természetért rajongó lelke reá nagy hatással volt. Pesten telepedett meg, hol Ney Ferenczczel, Stancsicscsal és Kovacsóczy Mihálylyal a legbensőbb barátságban élt. Irói pályáját 1836-ban a Jelenkornál kezdte meg, 1837. októberig e lapnak segédszerkesztője s szorgalmas munkatársa volt; majd a Világ tárczairója lett. Beteges volt és rossz anyagi viszonyok közt élt. Nevelősködött Zichy Ödön gróf Edmund és Ágoston fiai mellett Szent-Mihályon (Veszprémmegyében), majd a Battyány gróf családjánál. Ezalatt sok verset írt a lapokba, melyek az Athenaeum korának jelesebb ifjúkori lyrikusai közé emelték; legismeretesebbek: Képeddel alszom el ... és Kitárom reszkető karom ... kezdetűek; dalainak forrása Horváth Nina iránt érzet szerelme volt, kivel Szent-Mihályon tartózkodása alatt ismerkedett meg és különösen Pozsonyban időzése alatt, hol 1843. május 14-től mint a távollevő Battyány Zsigmond és Zichy György grófok képviselője volt jelen, sürűn levelezett. 1842-ben Zichy Domokos gróf veszprémi püspök ráczalmási birtokának 14ed részét ajándékozta neki. Vas- és Fehérmegyék táblabirája s 1836-ban kir. táblai hites jegyző volt. E mellett még mindig tanított a Battyány háznál. Pozsonyban tartózkodása alatt a Hirnök segédszerkesztője s országgyűlési tudósítójaként szerepelt. A megfeszített munka végkép aláásta egészségét. 1844. máj. 22. roncsolt egészsége helyreállítása végett Zichy Ödön gróf meghívására Fehérmegyébe Káloz helységbe utazott, hol jún. 22. meghalt. sorvadásban. Barátja Ney Ferencz emlékezett meg róla az Életképekben (1844. II. 328. I. Emléksorok K. sirjára). Közadakozásból kálozi sirján 1846-ban piramis alakú emléket állítottak fel, melyet Zichy Jenő gróf 1877-ben vasrácscsal keríttetet körül.
Költeményei, beszélyei és czikkei a Koszorúban (1831-35. költ. és Kora házasság, késő bánat cz. elbeszélése, Bústavi és Bústavi Zoltán álnévvel); a Tudom. Gyűjteményben (1831. VII. A villanyról, IX. A vidék vagy tájszavakról, XI. A nyelvünkben idegen szavakról, XII. Nemzeti játékszin honi fölemelkedésünk segéde, 1832. I. Az ember társaságra született, V. Valami a természeti jogból, 1835. VII. A melegről, IX. A levegői tüneményekről, XII. A fénylő és tüzes levegői tüneményekről, 1836. v. Töredékrész a természeti jogból); a Bajza Aurorájában (XV., XV. évf. 1835-36. költ.); a Rajzolatokban (1835-37. költ. és A halászleány cz. novella, Literaturai világ, 62-83. sz. A tatai hajdukisértet cz. rajz, 1838. Emlékbeszéd Karacs Teréz hamvai felett); a Természetben (1838. Többszöri aratás egy vetés után, Gyümölcsnemesítés); a Honművészetben (1836. 1839. költ. és könyvism.); az Emlényben (1837., 1839., 1842-43. költ.); a Hajnalban (1887-38. költ.); a Részvét Gyöngyeiben (1838. költ. és Ujévi gondolatok 1839-re); a Budapesti Árvizkönyvben (I. 1839. költ.); a Hirnökben (1840. 63. sz. Literatura és nyilvánosság, 1843. 77. sz. Irodalom és nemzetiség); a Közleményekben (1841. költ. és A koszorú cz. elb.); a Literaturai Lapokban (1841. kritikák); a P. Hirlapban (1841. 10. sz. Csőd és nyilvánosság, 28. sz. Kliegl és betűgépei, 43. sz. Még egyszer Kliegl és gépei sat.); az Életképekben (1843. Karácsony éj, 1844. I. 410. 1. Utolsó költeménye: Egy koporsó felett); az Aradi Vészlapokban (1844. költ.)
Munkái:
1. Alapvonatok a honi nevelés köréből. Jelen időnk szelleméhez alkalmazva. Pest, 1833.
2. Szófüzér vagyis a tudomány, művészség, társalkodás és költészet ujonnan alkotott, fölélesztett vagy idomított szavainak jegyzéke. Az eddigi szótárak helyettesitéséül s pótlékául, hasonértelmű magyar- és német-latin kifejezésekkel megvilágosítva. U. ott, 1834. (2. jav. és 750 szóval bőv. kiadás. Német czímmel is. Kassa, 1835. 3. bőv. kiadás. U. ott, 836. 4. k. Pest, 1843.)
3. Gyalulat, vagy is megmagyarosított jegyzéke azon idegen szavaknak, melyek különféle nyelvekböl kölcsönözetvén, a magyar beszédben és irásban korcsosítva vagy eredetikép használtatnak. Pest, 1835. (Ezen német czímmel is: Freumdwörterbuch der ungarischen Sprache ...).
4. Honi törvénytudomány. Első osztály. Polgári magánjog. Az 1836. országos végzeménybeli változtatások szerint írta. U. ott, 1838.
5. Dalfüzér. Pozsony, 1839. (78 lyrai költemény.)
6. Dajkakönyv. Buda, 1842. (2. k. Pest, 1843. Orvosi és nevelési életszabályok. Ism. Regélő P. Divatlap I. 14. sz.)
7. Kunoss versei. Pest, 1843.
8. A selymészet kézi könyve vagyis népszerű utmutatás a szederfák ültetése, ápolása és selyemhernyók tenyésztése ügyében. Irta ... a selymészet tárgyában nemes Fejérmegye által kinevezett küldöttségnek a fejérmegyei szederfa-tenyésztő társulatnak választmányi tagja. U. ott, 1843.
Szerkesztette és kiadta a Természet cz. szaklapot a Lombok cz. melléklappal 1838. ápr. 3-tól szept. 28-ig, hetenként 2-er, összesen 52 szám, táj- és növényrajzokkal, nyom. Budán; a Részvét Gyöngyei cz. albumot az árviz által károsult Petmegyei adozó nép javára saját költségén kiadta Budán 1838-ban.
Kéziratban a budapesti nemzeti szinház könyvtárában: Istenitélet, eredeti szomorújáték 4 felv. (először adatott a pesti nemzeti szinházban 1839. ápr. 8. Ism. Honművész 30., 31. sz., Rajzolatok 29. sz.) Levelei Horvát Istvánhoz, Pest 1835. aug. 9. (a m. n. múzeumban); Matics Imréhez, Szent-Mihály 1840. őszhó 15. (Figyelő I. 1876. 249. 1.)
Kiadta a Szerb népdalok és népregék, ford. Székács József. Pest, 1836.; az Országgyűlési Lant. Irták Á. P. V. Pozsony, 1839. cz. munkákat és Glatz imakönyvét magyarítva.
K. halála után Gasparich Kilitnél voltak kéziratai s hozzá írt 287 levele.
Rajzolatok 1835. I. 5., 1836. 19., 67. sz., 1839. 27. szám.
Philosophiai Pályamunkák. Pest, 1835. I. 138. l.
Honmüvész 1835. 21., sz., 1839. 85. sz.
1844: Jelenkor 52., Nemzeti Ujság I. 51. Pesti Hirlap 364., Hirnök 52., 88., 89. sz. (Gasparich Kilit), Életképek II. 1. sz. Nekr. (Frankenburg Adolf), Mult és Jelen 55. szám.
Hanák János, Az állattan története és irodalma Magyarországban. Pest. 1849. 155. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 291. l.
Toldy Ferencz, A magyar nemzeti irodalom története.
Pesti Frigyes, A világtörténelem napjai. Pest, 1870. I. 389., 670. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 212. l.
Hazánk és a Külföld 1872. 9. sz. (Kisfaluy S. levele K.-hoz 1838.)
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873.
Szinnyei Könyvészete.
Székesfejérvár 1877. 88. sz.
Lauka Gusztáv, Multról a jelennek. Bpest, 1879. 59. l.
Pesti Hirlap 1885. 204. sz. (Balogh Gyula), 212. sz. (Boross Mihály).
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XI. 107. l. (Négyesy László).
Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza. Budapest, 1896. II. 167. l.
Vasvármegye. Bpest, 1898. 336. l. (Magyarország vármegyéi és városai. szerk. Sziklay János és Borovszky Samu.)