jogi doktor, akadémiai tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1841. júl. 31. Rédén (Veszprémm.); középiskolai tanulmányait Győrött és Székesfejérvárt, a jogot a pesti egyetemen végezte. 1866-ban kapott jogi doktori oklevelet. 1864-66-ig Fejérvármegyének tiszteletbeli, majd valóságos III. aljegyzője volt. 1866-73. a pécsi joglyceum, (a magyar közjog előadására képesített egyetemi magántanár), 1873-1874. a győri, 1874. októbertől a pozsonyi kir. akadémia tanára volt; tanította a jog- és államtudományi bevezetést, az alkotmány és kormányzati politikát és a magyar közjogot; államvizsgálati tag. 1893 óta a kolozsvári egyetemen a politika rendes tanára. 1896. május 15-én a magyar tudom. akadémia levelező tagjának választotta.
Elbeszélése: A részvét jutalmai, a székesfejérvári Tanodai Emlényben (1858) jelent meg. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1872. A közigazgatási jognak mint szaktudománynak elismeréséről, Jogtörténelmi fejlődése a városi életnek, A vadászati jog és annak korlátai, A hűbérrendszerről, tekintettel a magyar jogtörténetre és könyvism., 1873. A köztörvényhatóságok tisztújítási intézménye, 1874. Az ítélet előtti pertörlés, abolitio, 1875. A hellen házasság mint politikai intézmény, 1876. A mentelmi jog köre; a természettudományi módszer jogosultságának határai a politikában és könyvism., 1877. Az államczél gyakorlati jelentősége, Mely irányban véd a mentelem, Követválasztási verificatio, 1878. Párbaj és mentelem, A közigazgatási biráskodás, Képvsielői napidíjak- és lakbérilletményekre intézett végrehajtás az összeférhetetlenség szempontjából, 1883. A nemzetképviselet vezérelve, 1884. A közigazgatás függetlensége a közigazgatási biráskodásban, Többes szavazat, A válóperekben követett felsőbirósági gyakorlathoz, 1885. Megyei követek a felsőházban, 1889. A képviselő a házon kivül); a Közigazgatási Lapokban (1877. A közigazgatás jelentősége a szabadság szempontjából, Az állam és társadalom alaki megkülönböztetése, Észrevételek a közigazgatási biráskodás kérdéséhez, Képviselet és hivatal); a M. Philosophiai Szemlében (1887. Az aristokratia, Az állam mint nemzet, A közjogi és különösen a közigazgatási biráskodás philosophiája, 1888. Államigazgatási elvek és rendszerek, Állam és társadalom, 1889. A választókerületek bizalmatlansági szavazata, 1890. Nemzetállam és hivatalnokállam, Önkormányzat.); a Nemzetben (1888. 344. sz. Küzdelem a nemzetállamért.).
Munkái:
1. Az államélet főbb mozzanatai, tekintettel a magyar közjogra. Pécs, 1870.
2. A democratia eszméje és szervezete. Bpest, 1885. (Értekezések a társad. tud. köréből VII. 9. sz.)
3. A nemzet állam tankönyve, Pozsony, 1888. (Ism. Nemzet 333, 537. sz.)
4. Állami önkormányzat. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1896. (Értekezés a társadalmi tudom. köréből XI. 12.)
Levelei Pesty Frigyeshez a m. n. múzeumban: Pozsony, 1884. máj. 19.; júl. 9., nov. 18., 1885. ápr. 19., 1886. szept. 22.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 147. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 103. l. (Bokor József.)
M. Könyvészet 1896.
Akadémiai Értesítő 1896. 273. l. és önéletrajzi adatok.