bölcseleti doktor, a csorna-premontréi kanonok-rend (Vasm.), hol atyja uradalmi erdőtiszt volt. Szüleit korán elvesztvén, nagynénje gondjai alatt nevelkedett. Az alsó gymnasiumot Keszthelyen végezte; a felsőbb osztályokat Szombathelyen tanulta. 1857. szept. 19. lépett a csorna-premontréi kanonokok rendjébe; 1863. okt. 6. tett ünnepélyes fogadalmat, 1864. szept. 22. szentelték fel misés pappá. Tanári pályáját a keszthelyi algymnasiumnál kezdette meg; nemsokára a szombathelyi főgymnasiumhoz helyezték át. 1856-ban a pesti egyetemre ment; 1867-ben tanári vizsgálatot tett és bölcseletdoktori oklevelet nyert. Újra elfoglalván tanári székét Szombathelyen, hivatásának és tanulmányainak élt. 1873-ban, midőn Pauer Imre igazgató a pozsonyi akadémiához a bölcselet tanárává neveztetett ki, a rend praelatusa K.-ot bízta meg az intézet igazgatásával. Egymásután érik őt a megye s város közönségének bizalmából a kitüntetések: Vasmegye bizottsági tagja, a megye népnevelési, statisztikai s egészségügyi bizottságának tagja, a vasmegyei gazdasági egyesület közgazdasági osztályának elnöke, városi képviselő, az óvodaegylet elnöke s az iskolaszék alelnöke lett. Már 1878-ban telefonösszeköttetést létesített Szombathely és Herény között; még néhány évvel később Szombathely és Kőszeg között. Nem kisebb nevezetességre tett szert a Foucault-féle ingakisérlete, a magyar orvosok és természetvizsgálók Szombathelyen 1880-ban tartott nagygyűlése alkalmával az ottani székesegyház templom kupolája alatt. (Munkálatok XXI. 76. 1.); egyszersmind a nagygyűlés titkára volt. A tudomány és közélet terén szerzett érdemeiért ő felsége 1878-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki, polgártársai pedig 1884. jún. 14. a szombathelyi kerület országgyűlési képviselőjévé választották s ugyanaz nap értesült, hogy ő felsége a csorna-premontréi kanonok-rendjének főpapjává nevezte ki s aug. 20. iktattatott be. A régi gazdasági rendszerrel szakítva, elejét vette a rend jövedelmei közül a fluktuatiónak és a megteremtett szilárd egyensúly folytán, rövid néhány évi kormányzata alatt 300 ezer forintot meghaladó patronátusi és tanulmányi építkezést és befektetést tehetett a folyó jövedelmekből; a csornai rend székházat és praelaturát fényesen restauráltatta; a keszthelyi algymnasiumnak főgymnasiummá kibővítése is az ő érdeme; nemkülönben a szombathelyi új főgymnasium építkezése, mely csaknem 300 ezer forintjába került a rendnek. A dunántuli közművelődési egyesületnek megalakulásakor 1000 frttal lett tagja. 1893. márcz.
Programmértekezései a szombathelyi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1871. Légkörünk és vele összekötött tünemények, 1874. A világegyetem, naprendszer és a föld keletkezése); könyvismertetés az Orsz. Tanáregylet közlönyében (1872-1873.) Országgyűlési beszéde: Az országgyűlés tartama (Napló VII. 169., 172., 226. 1.)
Munkája: Szombathely-Savaria rend. tanácsu város monographiája. Irta: Dr. Kunc Adolf. Kiadja a kebelében tartott XXI. nagygyűlés emlékére Szombathely város. Két rész. Szombathely, 1880 és 1894. Három térképpel és egy fényképpel. A m. orvosok és természetvizsgálók Szombathelyen tartott nagygyűlésének megbízásából.)
Vasárnapi Ujság 1884. 34. sz. arczk.
M. Állam 1884. 240. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
A csorna-prémontrei kanonokok Névtára 1892-re.
Dunántuli Képes Naptár 1892. 77. l. arczk.
Rábaköz 1892. 3. sz. (Porzsolt K.).
Vasvármegye. Bpest, 1898. (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Sziklay J. és Borovszky S.) 247., 324., 347., 348. l. arczk.