orvosdoktor, egészségügyi tanácsos, a Ferencz József-rend tulajdonosa, a borsodmegyei orvosegyesület tiszeletbeli elnöke. K. Bertalan ev. ref. püspök testvérbátyja, szül. 1815-ben Felső-Nyárádon (Gömörm.) a gymnasiumot, bölcseleti osztályt és a theologia négy évét Miskolczon végezte; a két utóbbi évben az ottani lyceumban köztanítónak is alkalmazták; innét a sárospataki főiskolába ment a theologiai tudományok folytatására. Mint hat éves theologus és végzett jogász, mégis az orvosi pályára szánta el magát és a pesti egyetemre ment, hol nyelvtani óraadással és czikkek írásával tartotta fenn magát. 1843. máj. 14. orvosdoktori oklevelet nyert és 1843-44-ben a Pólya József elmekór magánintézetében mint segédorvos alkalmaztatott. Rövid ideig a bécsi s prágai egyetemet is látogatta. 1846-ban Miskolczon telepedett le s ezen évben Borsodmegye tiszeletbeli főorvosának neveztetett ki. Az 1848. szabadságharcz alatt a Miskolczon 3000 betegre rendezett kórházban a belügyminiszterium által osztály- majd igazgató főorvossá, 1849-ben a miniszerium egészségügyi osztályában titkárrá neveztetett ki. 1858-ban a tisza-löki orvosi állomást fogadta el, hol egy évig működött; innét a szomszéd Szent-Mihályba, mint a Dessewffy Emil gróf uradalmi orvosa, tette át lakását. 1860-ban Borsodmegye Mező-Csát községébe költözött második főorvosnak; 1861. őszén a megye első főorvosa lett. A m. belügyminiszter által 1866-ban az egészségügy rendezése tárgyában összehívott szakértő értekezletnek tagja volt és a közegészségügyi törvények szerkesztésében közreműködött. 1868-, 1871-ben és 1874-ben a közegészségi tanács tagjává, 1872. aug. 31. pedig kir. törvényszéki orvossá neveztetett ki a miskolczi törvényszék területén. 1878-ban. Miskolcz városa egyik orvosának választotta meg. Meghalt 1894. jan. 6. Miskolczon.
Czikkei az Athenaeumban (1838. I. Régi egyiptusi erkölcsök, 1839. költ., 1841. Óvás, A természettudomány mint mívelődés eszköze); a Tudom. Gyűjteményben (1840. X. A nevelőben megkivántató tulajdonok föltételek); a Közleményekben (1841. A szenvedélyek különbségének magyarázata élettani törvények szerint, Az izlés minőségének befolyása az ember jellemére s egészségére); a Tudom. Tárban (1841. Mi az álomkórság? Mi az állati delejesség? 1844. A táplálás és légzés vegyfolyama Liebig után); a Közleményekben (1841. A szenedélyek különbségének magyarázata élettani törvények szerint); az Orvosi Tárban (1841. A gyomorgörcs ellen fojtósavas bátrag, mitras bismuthi, mint különszer, Pálinkaiszákosság kártékony befolyása az állati és tengéletre, 1842. Májfoltok, Nyirkedénylob, inflammatio vasarum lymphaticarum, 1847. Az orvosszemélyzeti orvosok számára fölállítandó nyugdíjintézet jótékonysági elven alapuló egyszerű terve, Kaczander orvossal együtt, 1848. Tájékozás honunk orvosügye körül jelen forradalom idején, Fölszólítás a két testvérhaza orvosaihoz, az orvosi kar által elfogadott álladalmi orvosi ügyreform tervezetének mint taglalása s módosítása iránt, Az orvoskar által elfogadott orvosügyi reformterv taglalatának folytatása s vége); a Gazdasági Tudósításokban (1841-1842. A szántóföld legközelebbi s egyszersmind legfontosabb létrészei természet- s vegytani tekintetben); a Magyar Gazdában (1842. Azon ártalmak, fogyatkozások és néhány betegségek, melyeknek a gyümölcsfák kitétetvék?); az Orvosi Hetilapban (1858. Borsodi levelek, A hurutár, 1859. A védhimlő-beoltás ügyében, Méhrák, magzatelrothadás, a magzat csontjainak végbélben kiürülése, Nevezetesebb kóresetek: Pokolvar, mérgezés, maszlagos redőszirom magvaival, agyrázódás, cholera, gyermekügyi őrjöngés, Uj pálya s uj tér, 1860. Közlemények a magángyakorlatból, Gümősvérköpés terhes nőnél a hetedik hónapban, 1861. Jobboldali mellhártya és májlob, A megyei főorvos tisztikara, muatv., Agyhűdés 1862. Gyomorrák, kórrajz, 1866. Kivonat Borsodmegye főorvosa 1865. jelentéséből, 1867. Szükséges-e, hogy a miniszterium hazánk közegészségi ügyeinek vezetésében most valami változást tegyen); a Vasárnapi Ujságban (1858. Az ajnácskői fürdő, nyilt levél, b. Kemény Gábor úrhoz Nagy-Enyeden, Van-e szükség az ismételt beoltásra? 1859. Mikép táplálkozik az emberi test? Mit kell tenni a holttest körül temetésig? Milyennek kell lenni egy jó fürdőintézenek? A mérges növényeket népiskolákban is kellene ismertetni, 1864. Az ajnácskői fürdő); a Gyógyászatban (1861.) Indítvány a Borsodmegyében fölállítandó egészségügyi bizottmány tárgyában, 1863. Tiszttársi szózat a két magyar haza megyéinek főorvosaihoz és: Javaslat orvosrendőri szempontból orvosok, gyógyszerészek és szerárusok irányában, 1864. Az állam és orvosok közti viszony, 1865. Elnöki megnyitó beszéd a borsodi orvos-gyógyszerész-egylet fölavatási ünnepélyen, Törvényszék orvosi vélemény P. J. gyujtogatással vádolt egyén elmebeli állapota fölött, 1867. Az államorvostan és hatóságnak az élelmi szerekre való felügyelete, Hasonszenvi gyógymód és az ezzel járó indispensatiója a szereknek, 1869. A gyógytudomány folytonos fejlődésének tényezői honunkban); a Honban (1866, 101. sz. A hazai egészségügy tárgyában); az Államorvosban (1869. A színlett betegségek, 1872. Szabályzat a törvényszék-orvosi eljárás rendszerére nézve a miskolczi kir. törvényszék területén, 1873. Három hajszál a törvényszék előtt, 1874. Az országos közegészségi tanácsnak a közegészség rendezését tárgyazó törvényjavaslatára észevételek és újabb czikkely-javaslatok); a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1867. Törvényjavaslat Magyarország közegészségi s orvosi ügyének rendezésére, 1873. Szabályzat a törvényszéki orvosi eljárás rendezésére, 1883. Halál fojtás által); a m. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXII. 1882. Az antiseptikus sebgyógykezelés befolyása a törvényszéki orvosi eljárásnál és igazságszolgáltatásnál); a Borsodmegyei Lapokban (1885. 97. sz. A gömörmegyei közkórház alapítása leírása, berendezése, élelmezése) stb.
Munkái:
1. Orvostudori értekezés. A homoeopathia mint áltan vázlatokban. Pest, 1843.
2. Sebészség, melyet előadási kézikönyvül kiadott Chelius M. J. heidelbergi tanár A negyedik kiadás után fordította. Buda, 1844. (A IV. kötetet fordította.)
3. A megyei főorvos tiszti köre. Miskolcz, 1863. Hat táblával.
4. Magyarország közegészségi és orvosi ügynek rendezése javaslati czikkekben. A tiszti orvosok működését szabályozó rendeletekkel, Pest, 1869. és 1870.
5. Magzat elhajtás. Bpest, 1883. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
6. A körülmetélés az izraelitáknál. U. ott, 1884. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
7. Magyarország közegészségügyi közigazgatásáról. U. ott, 1890. (Különny. a Közegészségügyi Szemléből.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Borsodmegyei Lapok 1884. 40., 96. sz.
Budapesti Hirlap 1894. 9. sz.
Borsod 1804. 2. sz. és önéletrajzi adatok.