ügyvéd, szül. 1840. decz. 25. Hódmező-Vásárhelyen (Csongrádm.) polgári szülőktől; elvégezvén jogi tanulmányait, 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert és gyakorló ügyvéd lett Budapesten, hol 1896. okt. 12-én meghalt.
Czikkeket írt 1860-tól a hirlapokba, 1867-től a jogi szaklapok hoztak tőle értekezéseket, nevezetesen a Törvényszéki Csarnok, melynek 1883-ig állandó munkatársa volt; írt a Hon, Ellenőr, Magyar Ujság, Községi Jegyző s a Jog (1886) cz. lapokba, mindaddig, míg 1876-ban maga nem szerkesztett szaklapot. Czikkei a Jogtudom. Közlönyben (1885. Birói egyezség, obligatio), a Pesti Hirlapban (1887. 180. sz. főrendiházi tag és adólajstrom) sat.
Munkái:
1. Szózat. Politikai röpirat. Szeged, 1860.
2. Egyenjoguság. Szeged, 1863.
3. Bélyeg-reformról, Pest, 1868.
4. A zsidók egyenjogusítása. Bpest, 1868.
5. Törvénykezésünk reformja. U. ott, 1874.
6. Deform és reform igazságügyünk terén. U. ott, 1875.
7. A bécsi út előtt. Irta egy hazafi. U. ott, 1878. (Politikai röpirat.)
8. A magyar igazságügyi kormányzat Horváth Boldizsártól Pauler Tivadarig. Ugyanott, 1880.
9. A kir. táblák decentralisatiója. U. ott, 1889.
10. Szilágyi Dezső és jogi reformjaink uj világításban. U. ott, 1891.
11. A magyar ügyvédek létkérdése. U. ott, 1892.
12. A magyar ügyvédség története politikai s társadalmi tekintetben, a legrégibb időktől maig, párhuzamban a birósági szervezet fejlődésével. U. ott, 1895. (1887-től füzetekben jelent meg. Ismert. Pesti Napló 1894. 329. sz.)
Szerkesztette és kiadta Budapesten a Curial Értesítőt 1876. júl. 10-től 1877. febr. 2-ig és ennek folytatását a Magyar Jogász napilapot 1877. febr. 3-tól 1882. jan. 10-ig, mikor a lap megszünt.
Jegye: (K. L.)
Petrik Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete.
M. Könyvészet 1889, 1891., 1895-1896.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1896. 42. sz. (Nekr.)